Tömegbalesetet szimuláltak Szegeden, kisiklott a Tram-Train és több sérültet kellett kimenteni

• Katasztrófavédelem
• 2026. szeptember 30.
• 0

Valósághű körülmények között gyakorolták egy súlyos vasúti baleset felszámolását Szegeden a katasztrófavédelem, a mentők, a rendőrség és a MÁV szakemberei.

A szeptember 29-én megtartott gyakorlat forgatókönyve szerint egy kisbusz a tilos jelzés ellenére a vasúti átjáróba hajtott, ahol összeütközött egy Tram-Train szerelvénnyel. A baleset következtében a kisbusz felborult, egyik utasa a szerelvény alá került, maga a Tram-Train pedig kisiklott. A szimulációban több sérült és a járművekben rekedt utas is szerepelt, így a beavatkozó egységeknek egy összetett, több helyszínen zajló mentési feladatot kellett végrehajtaniuk.

Összetett helyzetet kellett megoldaniuk

A gyakorlatot a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Csongrád-Csanád Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szervezte a MÁV Zrt., a mentőszolgálat és a rendőrség közreműködésével. A helyszín a szegedi rendező pályaudvar Tram-Train karbantartó műhelye volt, ahol a résztvevők kontrollált körülmények között, de a lehető legéletszerűbb módon hajthatták végre a mentési feladatokat. A forgatókönyvet a szakmai vezetők folyamatosan figyelemmel kísérték, miközben a tűzoltók, a mentők és a rendőrök egymással összehangolva dolgoztak. A gyakorlat elsődleges célja az volt, hogy egy valódi vasúti balesetnél szükséges együttműködést és beavatkozási sorrendet minél életszerűbb helyzetben próbálják ki.

A szimulált balesetben nem egyetlen sérült ellátásáról kellett gondoskodni. A felborult kisbuszban három ember rekedt, közülük a vezető és az egyik utas állapotát instabilnak határozták meg, míg a harmadik utas könnyebb sérüléseket szenvedett. Egy további sérült a Tram-Train alá került, őt szintén súlyos sérültként kezelték. A szerelvényen összesen tizenegy ember utazott, közülük négyen könnyebb sérüléseket szenvedtek, heten pedig sértetlenek maradtak, de a járműben rekedtek. A helyzet ezért egyszerre igényelte a sérültek felkutatását, osztályozását és ellátását, valamint a beszorult emberek kiszabadítását.

Kisiklott szerelvény és a jármű alá került sérült

A beavatkozás egyik legnehezebb része az volt, hogy a balesetben a Tram-Train is érintett, és az ütközés hatására kisiklott. Egy vasúti jármű mentése különleges körülményeket teremt, hiszen a szerelvény mérete, tömege és szerkezete miatt a sérültek megközelítése és kimentése is eltérhet egy közúti baleset megszokott menetétől. Ráadásul a gyakorlatban egy olyan sérülttel is számolni kellett, aki a szerelvény alá került, ezért a tűzoltóknak a járműben rekedt emberek mellett ezt a személyt is ki kellett menteniük.

A résztvevőknek ezért nemcsak a gyorsaságra kellett figyelniük, hanem arra is, hogy a mentés teljes folyamatát biztonságosan szervezzék meg. Egy kötöttpályás balesetnél maga a sérült szerelvény, a nehéz megközelíthetőség, valamint a baleset helyszínén jelen lévő további veszélyforrások is kockázatot jelenthetnek, ezért a beavatkozóknak a mentés közben folyamatosan fel kell mérniük a körülményeket. A gyakorlat éppen ezt a komplex helyzetet próbálta modellezni.

A tűzoltók feladata így nem merült ki abban, hogy megközelítsék a sérülteket. Ki kellett szabadítaniuk a kisbuszban rekedt utasokat, hozzáférést kellett biztosítaniuk a sérült szerelvényhez, és meg kellett oldaniuk a vasúti jármű alatt lévő sérült mentését is. Mindezt úgy kellett végrehajtaniuk, hogy közben folyamatosan együttműködjenek a mentőszolgálattal és a rendőrséggel.

A gyakorlatnak éppen az együttműködés volt a lényege

Egy ilyen eseménynél a különböző szervezetek feladatai szorosan egymásra épülnek. A tűzoltók elsősorban a műszaki mentést és a sérültek kiszabadítását végzik, a mentők feladata a sérültek ellátása és osztályozása, míg a rendőrség biztosítja a helyszínt és ellátja a saját hatáskörébe tartozó feladatokat. A MÁV szakemberei szintén nélkülözhetetlenek lehetnek, hiszen a vasúti járművek és a pályainfrastruktúra sajátosságainak ismerete fontos a biztonságos beavatkozáshoz. A gyakorlat során ezért nemcsak az egyes szervezetek saját felkészültségét tesztelték, hanem azt is, hogy mennyire gördülékenyen tudják összehangolni a munkájukat.

A valósághű szimulációk egyik legfontosabb előnye, hogy olyan helyzeteket is lehet gyakorolni, amelyek szerencsére ritkán következnek be. A vasúti tömegbalesetek ugyan nem mindennaposak, amikor azonban megtörténnek, rövid idő alatt sok sérült ellátásáról és több, egymással párhuzamos mentési feladatról kell gondoskodni. Egy kisbusz és egy Tram-Train ütközése, a szerelvény kisiklása, a beszorult utasok és a jármű alá került sérült együtt olyan helyzetet jelent, amelynél a rutin és az előre begyakorolt együttműködés életeket menthet egy valódi káreseménynél.

A szeptember 29-i szegedi gyakorlat így nem egy egyszerű bemutató volt, hanem összetett szakmai felkészülés. A résztvevők lehetőséget kaptak arra, hogy valósághű körülmények között próbálják ki a mentés egyes mozzanatait, felismerjék az esetleges nehézségeket, és összehangolják a saját munkájukat a többi beavatkozó szervezet tevékenységével. A cél minden esetben ugyanaz: ha egyszer valóban bekövetkezik egy hasonló baleset, a lehető leggyorsabban és legbiztonságosabban lehessen segítséget nyújtani a sérülteknek.

Forrás: Katasztrófavédelem