Levelek, fényképek és leszerelő centik őrzik a sorkatonaság emlékét

• Honvédség
• 2026. október 1.
• 0

A Néprajzi Múzeum új kiállítása személyes történeteken, fényképeken és tárgyakon keresztül idézi fel a magyarországi sorkatonaság emlékeit.

A magyarországi sorkatonaság több mint egy évszázadon keresztül meghatározó része volt a férfiak életének. A bevonulás, a laktanyákban töltött hónapok, a bajtársi kapcsolatok és a leszerelés emlékei azonban mindenki számára mást jelentenek. Ezt a sokszínű örökséget mutatja be a Néprajzi Múzeum szerdán megnyílt, Katonadolog – A sorkatonaság emlékezete című időszaki kiállítása, amely személyes történeteken és egykori használati tárgyakon keresztül idézi fel az 1868 és 2004 közötti időszakot.

Személyes történetek a laktanyák világából

A tárlat középpontjában azok az élmények állnak, amelyeket a sorkatonai szolgálatot teljesítő férfiak magukkal vittek a civil életbe. A látogatók leveleken, fényképeken, emlékkönyveken, saját készítésű tárgyakon és az úgynevezett leszerelő centiken keresztül ismerhetik meg, hogyan telt a katonai szolgálat, és miként őrizték meg annak emlékét az egykori sorkatonák és családjaik.

A kiállítás megnyitóján Kemecsi Lajos, a múzeum főigazgatója arról beszélt, hogy a tárlat többéves, országos kutatómunka eredményeként jött létre. A gyűjtés során olyan személyes emlékeket és történeteket tártak fel, amelyek segítenek megérteni, milyen szerepet töltött be a sorkatonaság az egykori katonák életében.

A főigazgató arra is felhívta a figyelmet, hogy a sorkatonai szolgálat megszüntetése óta már több mint húsz év telt el. Az egykor sokak által átélt és gyakran felidézett történetek így mára új megvilágításba kerültek, bemutatásuk pedig másfajta megközelítést kíván.

A megnyitón Mélyi József művészettörténész a generációk közötti távolságra is rámutatott. Mint mondta, azok, akik egykor sorkatonák voltak, ma már mindannyian ötven év felettiek.

„Egy mai húsz éves fiatalnak olyan a sorkatonaságról beszélni, mint ha a rendszerváltás idején a leventemozgalomról rendeztek volna kiállítást” – szemléltette.

A művészettörténész szerint a sorkatonaság emlékei gyakran ellentmondásosak. A szolgálat idején megjelent a kegyetlenség, a gyengébbek megalázása, a nyers hatalom és a kiszolgáltatottság érzése is. Ugyanakkor az időszak olyan tapasztalatokat is adott, amelyek később meghatározóvá váltak. A különböző társadalmi és családi háttérből érkező fiatalok a katonai szolgálat során egészen eltérő életutakkal találkozhattak, így a magyar társadalom kevésbé ismert rétegeit is megismerhették.

Hét tematikus egység mutatja be a katonai életet

A Katonadolog nem a hadsereg történetét vagy a háborúkat helyezi előtérbe. A kiállítás azt járja körül, hogyan élték meg a bevonulást, a szolgálatot és a hazatérést azok a férfiak, akiknek életében a katonai kötelezettség hosszabb-rövidebb időre megszakította a megszokott mindennapokat.

A múzeum kutatói a laktanyák hétköznapjainak történeteit gyűjtötték össze, különös figyelmet fordítva azokra az emlékekre, amelyek a hivatalos katonai dokumentumokból kimaradtak. A tárlat alapját többéves terepkutatás és dokumentációs munka adja. A munkatársak utazókiállítással járták az országot, egykori sorkatonákkal készítettek interjúkat, és családi hagyatékokat is átvizsgáltak.

Az így összegyűjtött anyagból hét tematikus egység született, amelyek kortárs vizuális megoldásokkal mutatják be a katonai szolgálat különböző állomásait. A látogatók a bevonulás történeteitől indulva ismerhetik meg a hadsereg sajátos szabályait, a laktanyai élet rendjét, valamint a bajtársiasság és a „szivatás” kettősségét.

A kiállítás kitér a szolgálat során szerzett tapasztalatokra és azokra az érzésekre is, amelyek a katonákat a mindennapokban kísérték. A honvágy, a szerelmi vágy és az elvágyódás éppúgy helyet kapott a bemutatott történetek között, mint az egyéni életutak és a történelem eseményeinek összefonódása.

A leszerelés sem csupán a katonai szolgálat végét jelenti a tárlaton. A kiállított tárgyak azt is megmutatják, hogyan kerültek vissza a civil életbe a laktanyákból származó emlékek, és miként kaptak új szerepet az egykor katonai használatra készült eszközök.

A nehézségek mellett a humor is helyet kapott

A kiállítás egyik fontos sajátossága, hogy a sorkatonaság emlékeit nem kizárólag a nehézségek felől közelíti meg. A személyes dokumentumok és fényképek mellett hivatalos emléktárgyak, a civil életben új funkciót kapott katonai eszközök, valamint a sorkatonák által készített tárgyak is láthatók.

A bemutatott emlékek között a katonai élet humoros pillanatai is megjelennek. A történetekből kirajzolódik, hogyan próbáltak a sorkatonák leleményességgel, csibészséggel vagy éppen humorral boldogulni a laktanyák szabályai között. A mindennapok abszurditása sok esetben éppen ezekben a személyes történetekben válik igazán érzékelhetővé.

A tárlat arra is rávilágít, hogy a sorkatonaság emlékezete egyáltalán nem egységes. Egyesek számára a kiszolgáltatottság és az elvesztegetett idő jut róla eszébe, mások életre szóló barátságokat és meghatározó élményeket köszönhetnek ennek az időszaknak. A kiállítás ezeket az eltérő emlékeket egymás mellett mutatja be, így a látogatók a katonai szolgálat sokféle személyes történetével találkozhatnak.

A Bakos Áron és Molnár Tamás kurátorok által jegyzett Katonadolog – A sorkatonaság emlékezete című időszaki kiállítás 2027. augusztus 29-ig látogatható a Néprajzi Múzeum városligeti épületében.

Forrás: MTI