Tavaly 109-en, idén eddig 55-en vesztették életüket lakástűzben
- Katasztrófavédelem
- 2026. november 18.
- 0
2025-ben 6607 lakóépületben keletkezett tűz Magyarországon, amelyekben 109 ember vesztette életét, 682-en pedig megsérültek.
Idén november 16-ig már 6001 lakóépület gyulladt ki, a tüzek következtében 55 ember halt meg, 667-en pedig megsérültek. A statisztikák szerint a legtöbb tűz elektromos problémára vagy nyílt láng használatára vezethető vissza, miközben a füstérzékelők továbbra is ritkán vannak jelen az érintett ingatlanokban.
Naponta átlagosan 18 lakóépület gyulladt ki tavaly
2025-ben összesen 6607 lakóépületben keletkezett tűz országszerte. A legtöbb esetet Pest vármegyében regisztrálták 829-cel, ezt Budapest követte 742, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye 619, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye 420 tűzesettel. A lángok 682 embert sebesítettek meg, 109 ember életét pedig már nem lehetett megmenteni.
Tavaly naponta átlagosan 18 lakóépület gyulladt ki. A tüzek háromnegyede a fűtési szezonban keletkezett, de a május 15. és szeptember 15. közötti, fűtési időszakon kívüli hónapokban is 1664 ingatlanban csaptak fel a lángok.
A tűzesetek során összesen 91 872 négyzetméternyi épített terület égett le. Az oltáshoz 13 692 tűzoltóautót riasztottak, a beavatkozások összesen 4809 órát vettek igénybe. Egy tűz oltásán átlagosan 43 percig dolgoztak a tűzoltók, a leghosszabb beavatkozás pedig az utómunkálatokkal együtt 14 órán át tartott.
A munkát 317 helyszínen gázpalackok, 53 épületnél pedig napelemek nehezítették. A tüzek keletkezési helyének, idejének és okának feltárására 329 tűzvizsgálati eljárás indult, 144 esetben pedig szándékos gyújtogatás okozta a tüzet. A legtöbb tűz a konyhában keletkezett (16 százalék), ezt követte a kémény (13 százalék), a hálószoba (10 százalék) és a tároló (7 százalék).
A keletkezési okok között az elektromos problémák vezettek 27 százalékkal, a nyílt láng használata 21, a fűtés 15, a sütés-főzés 7, a dohányzás pedig 3 százalékban szerepelt. A többi esetben még feltételezni sem lehetett egyértelműen, mi okozta a tüzet.
Idén már 6001 lakóépületben pusztítottak a lángok
2026. november 16-ig összesen 6001 lakóépületben keletkezett tűz. Területi bontásban Pest vármegye vezetett 759 esettel, Budapest 692, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye 605, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye pedig 357 tűzesettel következett. A tüzekben eddig 667 ember sérült meg, 55-en pedig életüket vesztették.
Az idei évben eddig 91 741 négyzetméternyi épített terület égett le, az érintett ingatlanokhoz 12 610 tűzoltójárművet riasztottak. Az oltási munkálatok összesen 4530 órát vettek igénybe. A leghosszabb beavatkozás az elhúzódó utómunkálatokkal együtt 21 órán át tartott.
Erre példa a 2026. február 15-én délután, Budapest VI. kerületében, az Andrássy úton történt társasházi tűz. A második emeleti lakásban felcsapó lángok oltását nehezítette, hogy az ingatlan zsúfolásig tele volt lomokkal, így a tűzoltók nehezen tudták megközelíteni a tűzfészket. A tűz keletkezésekor egy ember tartózkodott a lakásban, aki a tűzoltók kiérkezése előtt el tudta hagyni az ingatlant. Egy ember megsérült, az utómunkálatok pedig másnap reggelig tartottak.
Az idei oltásokat 302 helyszínen gázpalackok, 54 épületnél pedig napelemek nehezítették. A tűzesetek körülményeinek feltárására 244 tűzvizsgálati eljárás indult, 102 esetben pedig szándékos gyújtogatás történt. A tüzek 16 százaléka a konyhában, 11 százaléka a kéményben, 9 százaléka a hálószobában, 8 százaléka pedig a tárolóban keletkezett.
A keletkezési okok megoszlása az idei évben is hasonló képet mutat: az esetek 28 százalékában elektromos probléma, 21 százalékában nyílt láng, 15 százalékában fűtési hiba, 8 százalékában főzés, 3 százalékában pedig dohányzás vezetett tűzhöz.
A füstérzékelő életet menthet
Különösen aggasztó, hogy a tavaly kigyulladt 6607 lakóépület közül mindössze 13-ban volt füstérzékelő. Az idei adatok sem mutatnak jelentős javulást: a november 16-ig kigyulladt 6001 ingatlan közül csak tízben működött ilyen készülék.
A füstérzékelő a tűz keletkezésének korai szakaszában hangos jelzéssel figyelmeztet a veszélyre, így a lakóknak még lehet idejük a menekülésre és a segítségkérésre. Különösen a konyhában és a hálószobában érdemes a mennyezetre szerelni, hiszen a statisztikák szerint ezeken a helyeken gyakran keletkezik lakástűz.
A kéménytüzek megelőzése érdekében érdemes élni az ingyenes kéményellenőrzés lehetőségével. A füstérzékelő mellett egy hat kilogrammos ABC porral oltó tűzoltó készülék is hasznos lehet az otthonban. Régebbi építésű ingatlanoknál, ahol még nem történt elektromos felújítás, célszerű villanyszerelővel ellenőriztetni a hálózat állapotát.
A katasztrófavédelem szóvivője, Mukics Dániel tűzoltó ezredes arra hívja fel a figyelmet, hogy a megelőzéshez nem feltétlenül van szükség nagy beruházásokra: egy megfelelően elhelyezett füstérzékelő már a tűz kialakulásának kezdetén jelezhet, amikor még van lehetőség a cselekvésre.
Forrás: Katasztrófavédelem
- Szent Márton Nemzetközi Felderítő Verseny: precizitás és gyorsaság
- November 15-ig pályázhatnak a hátrányos helyzetű fiatalok a honvédség ösztöndíjára
- Új feladatokat és támogatást kapnak a polgárőrök: országos programot terjesztenének ki
- A veszélyesáru-szállítás és a tűzmegelőzés is napirendre került a katasztrófavédelem szakmai fórumán
- Központi nyílt nap november 20-án a Ludovika Campuson
- Huszonkét védett madarat találtak egy törökszentmiklósi férfi udvarán
2026. november 18.
Tavaly 109-en, idén eddig 55-en vesztették életüket lakástűzben
2026. november 17.
Engedély nélkül kezelt állatokat egy budapesti nő, műtéteket is végezhetett
2026. november 17.
A segítség ereje – amikor a bajtársiasság jótékonysággal párosul
2026. november 16.
Egyre többen, egyre felkészültebben
2026. november 16.