Az Összhaderőnemi Műveleti Parancsnokság létrejötte mérföldkő a Magyar Honvédség fejlesztésében

• Honvédség
• 2025. január 29.
• 0

Fontos lépésnek, mérföldkőnek nevezte a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Műveleti Parancsnokság (MH ÖMP) létrejöttét a honvédség fejlesztésében Vargha Tamás, a szaktárca parlamenti államtitkára Székesfehérváron, a parancsnokság ünnepi alakuló állománygyűlésén.

Vargha Tamás 2010-re visszatekintve azt mondta: átvéve a kormányzás felelősségét, „anyagi és morális válságban lévő Magyar Honvédséget” örököltek. Elődeik a honvédség vagyonát elherdálták, létszámát csökkentették, és nem becsülték meg az állomány tagjait – fűzte hozzá.

Az államtitkár kiemelte: a nemzeti oldal ezzel szemben felismerte, hogy Magyarország békéjének és a magyar emberek biztonságának első számú garanciája egy jól és hatékonyan működő Magyar Honvédség. Ezért a haderő átfogó, mindenre kiterjedő fejlesztését indították el.

Hozzátette:

Vargha Tamás elmondta, hogy a haderőfejlesztés egyik fontos eleme egy nagyarányú fegyver- és haditechnikai eszközbeszerzés volt. A legmodernebb fegyverrendszerek rendszerbe állításával a Magyar Honvédség technikai színvonala régiós összehasonlításban is figyelemre méltó.

Az államtitkár szintén fontosnak nevezte a szükséges strukturális és jogi háttér biztosítását, jelezve, ezért alakították át a Magyar Honvédség vezetési és irányítási rendszerét, különítették el a stratégiai és a műveleti szintű feladatokat, vagyis hozták létre az Összhaderőnemi Műveleti Parancsnokságot.

Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke azt mondta: „alkalmazkodás és alkalmazhatóság – ez a két fogalom, ami szükségessé tette, hogy ezt az új parancsnokságot megalakítsuk”.

Megjegyezte, hogy a honvédség a folyamatosan változó, mostanában egyre romló biztonsági környezetre a szervezeti struktúra változtatásával reagált.

Megemlítette, az orosz-ukrán háborút figyelve világosan látszik, hogy a stratégiai és harcászati szint között nincs hadműveleti szint.

Közölte, a Magyar Honvédség ezt nem engedheti meg magának, ezért az a döntés született, hogy a szárazföldi erők, a légierő és a műveletirányító központ összevonásával egy olyan hadosztályszintű parancsnokságot hoznak létre, amely felelős a csapatok kiképzéséért, felkészítéséért, doktrínáinak megalkotásáért és azok alkalmazásáért.

Böröndi Gábor közölte, hogy a január elsejével létrejött új szervezetben „mindenki a saját szintjén fog mozogni”.

Jelezte, hogy a vezérkar mint a politika legfőbb katonai tanácsadója átfordítja a politikai intézkedéseket katonai szaknyelvre, a katonai igényeket pedig átfordítja a politika érthető nyelvére. Eközben az új parancsnokság a kiképzésért, a felkészítésért, az alkalmazhatóságért és a bevethetőségért felel, harcászati szinten pedig a csapatok kiképzése és felkészítése zajlik majd.

Antal László vezérőrnagy, az MH Összhaderőnemi Műveleti Parancsnokság parancsnoka kiemelte, hogy az új parancsnokságot teljes odaadással, elhivatottsággal és elszántsággal fogja vezetni.

Rámutatott arra, hogy a műveleti parancsnokság megalakulása nemcsak egy szervezeti változás, hanem elengedhetetlen, a modern hadviselés és a biztonságpolitikai helyzet kihívásaira adott válasz is.

A parancsnok szerint ezzel a lépéssel egy olyan „új zászlóshajót” hoztak létre, amely képes hatékonyan koordinálni a szárazföldi és a légi erőket, valamint a magyar honvédség missziós tevékenységét egyaránt.

Reményei szerint gyorsabb és hatékonyabb lesz a döntéshozatal, a különböző hadelemek szorosabb együttműködése révén pedig képesek lesznek azonnal reagálni a felmerülő kihívásokra és veszélyekre.