Világhírű és hungarikum: Huszárok öröksége című kiállítás Herenden
- Hagyományőrzők, Honvédség
- 2025. július 7.
- 0
Kijelenthető, két dologban mindenképp hasonlít egymáshoz a magyar huszár és a herendi porcelán: világhírű és hungarikum.
Ennek tükrében nyílt meg a magyar huszár virtusságát középpontba helyező kiállítás a Herendi Porcelánművészeti Múzeumban, melyben megtekinthetőek a manufaktúra évtizedek távlatába nyúló huszár szobrai és a Hadtörténeti Múzeum műtárgyai.
A Herendi Porcelánművészeti Múzeum falai között, de a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HM HIM) rendezésében valósult meg az a kiállítás, melyet Dr. Bán Attila alezredes, a HM HIM Hadtörténeti Múzeum igazgatója, Székely Tibor hö. ezredes, a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség elnöke és Dr. Simon Attila, a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatója nyitott meg.
Vivat Hussar, azaz: Éljen a huszár!
Olvasható a méltatás több évszázados szablyapengéinken, nem véletlenül. Történelmünk során a Haza sorsa többször is a huszárok helytállásától függött, derekasan kivették részüket a török uralom elleni harcokból, a szabadságküzdelmeinkből, a dinasztikus konfliktusokból és a világháborúkból.
„A huszár – több mint katona. A huszár egyszerre harcos, jelkép és legenda. A magyar huszárság története nemcsak hadiesemények krónikája, hanem társadalomtörténet, viselettörténet, sőt kulturális örökség is. A kiállítás célja, hogy ezt az örökséget minél teljesebben, mégis emberközelien tárja elénk” – mondta köszöntőjében Bán Attila alezredes.
A huszárok története a 15. századra nyúlik vissza, eredetük a magyar könnyűlovasság fejlődéséhez kapcsolódik, akik a török elleni küzdelmek során váltak a gyorsaság, a leleményesség és a bátorság megtestesítőivé. A 18–19. századra a huszár nem csupán harci egységként, hanem életérzésként is jelen volt Európa-szerte. Az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregében például a huszár ezredek színes egyenruháikkal, kiváló lovastudásukkal és merészségükkel egyaránt elismerést vívtak ki.
Korabeli egyenruhák, fegyverek, festmények, fényképek és személyes relikviák
A tárlat gazdag anyaga hozzájárul ahhoz, hogy a látogató ne csupán szemlélője, hanem átélője lehessen a huszáréletnek. Külön figyelmet érdemel a magyar huszárviselet fejlődését bemutató rész, ahol a dolmány, mente, csákó és csizma nemcsak ruhadarabok, hanem identitásformáló elemekként jelennek meg.
„A kiállítás egyik különlegessége, hogy nem áll meg a történelemkönyvek lapjainál. A huszárság szellemisége tovább él a katonai hagyományőrző csoportokban, a díszszemléken, a lovas hagyományokban, de a modern magyar hadsereg szimbolikájában is. A huszár, mint a magyar katonaideál megtestesítője, ma is jelen van nemcsak ünnepeinken, de gondolkodásunkban, értékrendünkben is” – tette hozzá a Hadtörténeti Múzeum igazgatója.
„Példátlanul szép ennek a kézműves manufaktúrának a két évszázados története, ahogyan példátlanul szép történet a huszárságé is, mint amely 500 évet tudhat maga mögött” – mondta Székely Tibor, a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség elnöke. – „2007-ben amikor a magyar huszár a magyar örökség díjat megkapta, magam is személyesen ott lehettem a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. Akkor éreztem meg igazán a hagyományőrző felelősséget abban, hogy a népéletben már évszázadok óta nemzeti jelképpé vált huszárág hagyományainak megőrzése, ennek a szinte egész világon elterjedt magyar értéknek az életben tartása mekkora kötelezettség. Az elődjeink, nagyapáink, szépapáink nagyszerű példája kötelez bennünket arra, hogy ezt a feladatot, mondhatni küldetést vállaljuk minden körülmények között. Nemzeti emlékezetünk fenntartásának szerves része, éppoly fontos, akár az anyanyelvünk, a népi kultúránk, a népzenénk, a tárgyi kultúránk megőrzése. A mai huszárok, hagyományőrzők, híven követik őseink szellemét. Tesszük ezt azért, mert meggyőződésünk, hogy a huszár szellem a bátorság, a hazaszeretet, a becsület a bajtársiasság, soha el nem évülő emberi és közösségi értékek, amelyekre mindig szüksége lesz a hazának.”
Számtalan herendi huszár létezik
Simon Attila, a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatója beszédében méltatta a huszárokat: „A huszárok megihlettek költőket, irodalmárokat, zeneszerzőket, népdalénekeseket, előadóművészeket és képzőművészeket egyaránt. És ugyanígy a huszárok megihlettek herendi porcelánmestereket is. Számtalan herendi huszár létezik: Hadik huszár, azaz „pengéjét néző huszár”, Sándor huszár, hannoveri huszár, Attila huszár, Hunyadi huszár, Coburg huszár. Ezek mind Herendi alkotások. A mostani kiállításunk valójában tisztelet a magyar történelem és a magyar huszárok előtt.”
A tárlat összeállítása során a kurátorok különös figyelmet fordítottak arra, hogy a fiatalabb generációk is közelebb kerüljenek a huszár örökséghez. Interaktív tartalmak, digitális bemutatók és személyes történetek segítik a diákokat, fiatal látogatókat abban, hogy ne csak megtanulják, de meg is értsék, mit jelent huszárnak lenni – vagyis hűségesnek, bátornak, büszkének lenni és önazonosnak maradni.
A kiállítás megnyitóján közreműködtek a Balatonfelvidéki Radetzky Huszár Egyesület huszárai és a Veszprémi Petőfi Színház művészei.
A Huszárok öröksége kiállítás 2025. augusztus 31-ig látogatható a Herendi Porcelánművészeti Múzeum kiállítóterében.
Forrás: honvedelem.hu
2026. január 31.
Átadták a Kozma utcai izraelita temető két felújított emlékművét
2026. január 31.
Bátrak Ligája Domaszéken
2026. január 31.
Tíz hét fegyelem, kitartás és bajtársiasság
2026. január 30.
Közel 800 fiatal méri össze erejét a Kinizsi Közelharc Kupán
2026. január 30.