Világhírű és hungarikum: Huszárok öröksége című kiállítás Herenden

• Hagyományőrzők, Honvédség
• 2025. július 7.
• 8
• 0

Kijelenthető, két dologban mindenképp hasonlít egymáshoz a magyar huszár és a herendi porcelán: világhírű és hungarikum.

Ennek tükrében nyílt meg a magyar huszár virtusságát középpontba helyező kiállítás a Herendi Porcelánművészeti Múzeumban, melyben megtekinthetőek a manufaktúra évtizedek távlatába nyúló huszár szobrai és a Hadtörténeti Múzeum műtárgyai.

A Herendi Porcelánművészeti Múzeum falai között, de a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HM HIM) rendezésében valósult meg az a kiállítás, melyet Dr. Bán Attila alezredes, a HM HIM Hadtörténeti Múzeum igazgatója, Székely Tibor hö. ezredes, a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség elnöke és Dr. Simon Attila, a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatója nyitott meg.

Vivat Hussar, azaz: Éljen a huszár!

Olvasható a méltatás több évszázados szablyapengéinken, nem véletlenül. Történelmünk során a Haza sorsa többször is a huszárok helytállásától függött, derekasan kivették részüket a török uralom elleni harcokból, a szabadságküzdelmeinkből, a dinasztikus konfliktusokból és a világháborúkból.

„A huszár – több mint katona. A huszár egyszerre harcos, jelkép és legenda. A magyar huszárság története nemcsak hadiesemények krónikája, hanem társadalomtörténet, viselettörténet, sőt kulturális örökség is. A kiállítás célja, hogy ezt az örökséget minél teljesebben, mégis emberközelien tárja elénk” – mondta köszöntőjében Bán Attila alezredes.

A huszárok története a 15. századra nyúlik vissza, eredetük a magyar könnyűlovasság fejlődéséhez kapcsolódik, akik a török elleni küzdelmek során váltak a gyorsaság, a leleményesség és a bátorság megtestesítőivé. A 18–19. századra a huszár nem csupán harci egységként, hanem életérzésként is jelen volt Európa-szerte. Az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregében például a huszár ezredek színes egyenruháikkal, kiváló lovastudásukkal és merészségükkel egyaránt elismerést vívtak ki.

Korabeli egyenruhák, fegyverek, festmények, fényképek és személyes relikviák

A tárlat gazdag anyaga hozzájárul ahhoz, hogy a látogató ne csupán szemlélője, hanem átélője lehessen a huszáréletnek. Külön figyelmet érdemel a magyar huszárviselet fejlődését bemutató rész, ahol a dolmány, mente, csákó és csizma nemcsak ruhadarabok, hanem identitásformáló elemekként jelennek meg.

„A kiállítás egyik különlegessége, hogy nem áll meg a történelemkönyvek lapjainál. A huszárság szellemisége tovább él a katonai hagyományőrző csoportokban, a díszszemléken, a lovas hagyományokban, de a modern magyar hadsereg szimbolikájában is. A huszár, mint a magyar katonaideál megtestesítője, ma is jelen van nemcsak ünnepeinken, de gondolkodásunkban, értékrendünkben is” – tette hozzá a Hadtörténeti Múzeum igazgatója.

„Példátlanul szép ennek a kézműves manufaktúrának a két évszázados története, ahogyan példátlanul szép történet a huszárságé is, mint amely 500 évet tudhat maga mögött” – mondta Székely Tibor, a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség elnöke. – „2007-ben amikor a magyar huszár a magyar örökség díjat megkapta, magam is személyesen ott lehettem a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. Akkor éreztem meg igazán a hagyományőrző felelősséget abban, hogy a népéletben már évszázadok óta nemzeti jelképpé vált huszárág hagyományainak megőrzése, ennek a szinte egész világon elterjedt magyar értéknek az életben tartása mekkora kötelezettség. Az elődjeink, nagyapáink, szépapáink nagyszerű példája kötelez bennünket arra, hogy ezt a feladatot, mondhatni küldetést vállaljuk minden körülmények között. Nemzeti emlékezetünk fenntartásának szerves része, éppoly fontos, akár az anyanyelvünk, a népi kultúránk, a népzenénk, a tárgyi kultúránk megőrzése. A mai huszárok, hagyományőrzők, híven követik őseink szellemét. Tesszük ezt azért, mert meggyőződésünk, hogy a huszár szellem a bátorság, a hazaszeretet, a becsület a bajtársiasság, soha el nem évülő emberi és közösségi értékek, amelyekre mindig szüksége lesz a hazának.”

Számtalan herendi huszár létezik

Simon Attila, a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatója beszédében méltatta a huszárokat: „A huszárok megihlettek költőket, irodalmárokat, zeneszerzőket, népdalénekeseket, előadóművészeket és képzőművészeket egyaránt. És ugyanígy a huszárok megihlettek herendi porcelánmestereket is. Számtalan herendi huszár létezik: Hadik huszár, azaz „pengéjét néző huszár”, Sándor huszár, hannoveri huszár, Attila huszár, Hunyadi huszár, Coburg huszár. Ezek mind Herendi alkotások. A mostani kiállításunk valójában tisztelet a magyar történelem és a magyar huszárok előtt.”

A tárlat összeállítása során a kurátorok különös figyelmet fordítottak arra, hogy a fiatalabb generációk is közelebb kerüljenek a huszár örökséghez. Interaktív tartalmak, digitális bemutatók és személyes történetek segítik a diákokat, fiatal látogatókat abban, hogy ne csak megtanulják, de meg is értsék, mit jelent huszárnak lenni – vagyis hűségesnek, bátornak, büszkének lenni és önazonosnak maradni.

A kiállítás megnyitóján közreműködtek a Balatonfelvidéki Radetzky Huszár Egyesület huszárai és a Veszprémi Petőfi Színház művészei.

A Huszárok öröksége kiállítás 2025. augusztus 31-ig látogatható a Herendi Porcelánművészeti Múzeum kiállítóterében.

Forrás: honvedelem.hu