„Tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy sikeresek legyünk!”

• Polgárőrség
• 2025. február 6.
• 13
• 0

A többi között ezt mondta az Országos Polgárőr Szövetség országjáró fórumsorozatának harmadik állomásán a szövetség elnöke.

Dr. Túrós András azt várja a gyermek- és ifjúságvédelem évét előre vetítő programsorozattól, hogy ezen keresztül valamennyi polgárőr egyesület megismeri a célkitűzések részleteit, és ki tudja dolgozni azokat a módszereket, amelyekkel helyben tenni tudnak a gyermekek, fiatalok védelme érdekében.

A Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Csongrád-Csanád és Békés vármegyei polgárőr egyesületek vezetői, képviselői előtt az Országos Polgárőr Szövetség elnöke úgy fogalmazott, ezek a találkozók nem csak arra szolgálnak, hogy a meghirdetett program szerinti előadások elhangozzanak.

„Ezeket a fórumokat bizonyos programok meghirdetésére is fölhasználjuk, másrészt pedig a polgárőr vezetőknek egy felsőszintű oktatására is használjuk… Kilencszáz-ezer polgárőr vezetőhöz tudunk közvetlenül is eljutni, és el tudjuk mondani az elvárásainkat, ismertetni tudjuk a számunkra fontos szakmai programokat, vagy azokat, amelyeket a kormányzattal, a belüggyel, vagy éppenséggel a rendőrséggel egyeztetve kezdeményezünk … Itt négy vármegye van jelen, ebben a négy vármegyében 10 ezer 600 polgárőr teljesít szolgálatot, az ő képviseletükben vagytok jelen. Elvárható, hogy az itt elhangzottakat vigyétek tovább, adjátok tovább… Minden polgárőrnek tudni kell arról, hogy új program indul.”

A szövetség elnöke beszélt arról is, hogy bár a tavalyi adatok még nem állnak rendelkezésre, azt lehet tudni, hogy Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Csongrád-Csanád és Békés vármegye polgárőrei az azt megelőző esztendőben összesen 2,3 millió szolgálati órát teljesítettek, ami fantasztikus eredmény. 2024-ről szólva hangsúlyozta, a polgárőrség rendkívül sikeres évet zárt, amit az is bizonyít, hogy Magyarország kormánya kiemelten támogatta a szövetséget, egyrészt magas költségvetési forrással, másrészt azzal, hogy az évet a polgárőrség már egy olyan törvénnyel kezdhette, amelyet a jogalkotó a szövetség kívánságainak megfelelően módosított. Sikeres volt a tavalyi központi program és a szeptemberi dunai árvíz elleni védekezésnél is jeleskedett a polgárőrség.

A 2025-ös központi programmal, a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatban Túrós András elmondta, „Hirdessünk meg mindent, beszéljünk róla, érzékenyítsük a polgárőreinket, hogy most erre különleges figyelmet kell fordítani, és tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy sikeresek legyünk. Fontosnak gondolom elmondani, hogy politikamentes programot hirdettünk.”

Az OPSZ elnöke kijelentette, azért is fontos téma a gyermekvédelem, mert a tudományos elemzések szerint 1 felderített esetre 25 eltitkolt jut. A polgárőröknek ott lehet szerepük, hogy jelzik, ha a szolgálat alatt bajban lévő gyermekkel, fiatallal találkoznak.

Az idei feladatokat áttekintve a szövetség vezetője hangsúlyozta, a polgárőrök fő küldetése továbbra is a közterületi szolgálat, az OPSZ pedig az egyesületek működésére helyez nagyobb hangsúlyt, igyekszik a nehezen boldoguló egyesületeknek vármegyei és országos szinten is segítséget nyújtani. Túrós András szerint nagyjából minden tizedik egyesületnek lehet szüksége közvetlen segítségre.

Szabó Zoltán, az OPSZ szakmai elnökhelyettese előadásában a program részleteit ismertette. Ahogy tette az országjáró fórumsorozat előző két állomásán is, a szolnoki hallgatóság előtt is felidézte, hogy 2024-ben az illegális hulladéklerakók álltak a polgárőrség figyelmének fókuszában, a programban való részvételre ezer egyesületet kértek fel, és mindegyik teljesítette is a feladatot. Éppen ezért van sikerre ítélve az idei program is, fogalmazott Szabó Zoltán, mert a polgárőrök nem akadékoskodnak, hogy mégis mit kell már megint csinálni, hanem elvégzik a feladatot. Emlékeztetett arra, hogy tavaly, a Heves vármegyei szövetség közgyűlésén merült fel a gondolat, hogy az akkori történésekre reagálva az Országos Polgárőr Szövetség 2025-ös tevékenységének középpontjába helyezze a gyermek- és ifjúságvédelmet. A szövetség ehhez egy rövid útmutatót is készített, amelyben leírja, milyen jelei vannak annak, ha egy gyermek bajban van, ha érzelmi, fizikai bántalmazás éri. Ha egy polgárőr bármi gyanúsat tapasztal, a legjobban teszi, ha jelzi a megfelelő helyen, vagy ahogy a kiadványban áll „Jobb ma egy jelzés, mint holnap egy tragédia.”. Az elnökhelyettes beszélt arról is, milyen gyermekvédelmi feladatokat végez már eddig is polgárőrség, és hangsúlyozta, a cél nemcsak az, hogy egy gyermek ne legyen áldozat, hanem az is, hogy elkövető se váljon belőle. Szabó Zoltán elmondta, a jelenlegi házigazda, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében van néhány olyan gyermekvédelmi intézet, amely elég sok problémát okoz, sok gyermek tűnik el, fontos tehát, hogy az idei program szellemében járjanak el az itteni polgárőrök.

Dr. Szilák Mihály, az OPSZ Felügyelő Bizottságának elnökhelyettese ebben a körben is közzétette, az országos szövetség mit vár el az egyesületek vezetésétől. Szót ejtett a betartandó jogszabályokról, a szövetség belső szabályzatairól, a pontos, hiteles adatszolgáltatás fontosságáról, a nyilvántartások, tervek elkészítéséről, azok naprakész vezetéséről, az egyesületek döntéshozó testületeinek létrehozásáról, a szükséges tisztújítások megtartásáról, de beszélt arról is, mire kell ügyelni kép-, hang- és filmfelvétel készítésekor.

A közlekedésbiztonság jelenlegi helyzetéről Óberling József rendőr ezredes, az ORFK Közlekedésrendészeti Főosztályának vezetője adott átfogó tájékoztatást. Előadása elején beszélt arról a pénteki balesetről, amely Pest vármegyében, Dány és Isaszeg között történt: egy személykocsi egy autóbusszal karambolozott, a kisebb jármű utasai nem voltak bekötve, mindketten kirepültek az autóból. Egy ember a helyszínen életét vesztette, a jármű vezetőjét életveszélyes sérülésekkel vitték kórházba. Mindez megelőzhető lett volna, ha a személykocsiban ülők használják a biztonsági övet. Az ezredes ezt követően felidézte azokat az intézkedéseket, amelyek az évek során hatással voltak a közlekedésbiztonság alakulására, egyebek mellett szólt az objektív felelősség bevezetéséről, a lakott területen megengedett legnagyobb sebesség csökkentéséről. Óberling József elmondta azt is, hogy a balesetek négyötöde még mindig három fő okra vezethető vissza: a gyorshajtásra, az elsőbbségadás, valamint az irányváltoztatás szabályainak megsértésére. A főosztályvezető a jelenleg napirenden lévő közlekedésbiztonsági témák közül kiemelte a mikromobilitást, emlékeztetve arra, hogy például az elektromos rollerek használatáról konkrétan nem rendelkezik a KRESZ, hanem ezeket a járműveket segédmotoros kerékpárnak tekinti (a nagyobb teljesítményűek azonban a motorkerékpár kategóriába is beleeshetnek). Egyben feltette a kérdést is: vajon valóban biztonságosabb-e az elektromos rollerrel az úttestre kényszeríteni a fiatalokat, vagy inkább engedjük meg nekik, hogy a járdán haladjanak? A statisztikák egyébként azt mutatják, hogy az elektromos rollert használók nincsenek tisztában azzal, milyen védőfelszerelést kellene viselniük, az általuk elszenvedett balesetek nagy részéről ők maguk tehetnek. Részarányuk a nagy egészben is szemmel látható, tavaly a személyi sérüléses balesetek három százalékát az e-rolleresek okozták. Óberling József úgy fogalmazott, a rendőrség azért kéri a polgárőrök segítségét a közlekedés biztonságának javításában, mert ők közelebb vannak a lakossághoz. „Nem várjuk el önöktől, hogy rendőrök helyett rendőrök legyenek. Megvannak azok az eszközök, módszerek az önök kezében, amivel mások véleményét befolyásolni tudják, amivel a viselkedésükre hatással lehetnek. Ha csak annyit el tudnak érni, hogy a környezetünkben senki ne üljön autóba úgy, hogy nem használ biztonsági övet, hogy senki ne vezessen ittasan, …ha senki nem teszi úgy a gyereket az autóba, hogy nincs gyerekülés, és ha kerékpározik, akkor van rajta láthatósági mellény, és a kerékpáron legalább a világító berendezések, akkor azt gondolom, hogy sokkal többet tettek, mint az összes közlekedési rendőr együttvéve.”

Magyarország közbiztonsága kiegyensúlyozott – ezzel kezdte előadását dr. Szeles Norbert Márió rendőr alezredes, az ORFK Közrendvédelmi Főosztály, Közterületi és Őrszolgálati Osztályának vezetője. A szakember elismételte az országos rendőrfőkapitány által az első fórumon, Sátoraljaújhelyen közzétett értékelést, amely szerint nemzetközi viszonylatban Magyarország a 14. legbiztonságosabb ország. Ez a rendőrök közterületi jelenlétének, a társadalom, a gazdaság szereplőivel való állandó, közvetlen kapcsolatnak, a hatékony megelőzésnek és a határozott reagálásnak köszönhető. Az ország bűnügyi helyzetéről elhangzott, változnak a trendek, komoly előretörés figyelhető meg a kiberbűnözés területén. Az alezredes elmondta, az online csalások száma 2024-ben negyedével több volt, mint az azt megelőző évben. Nem véletlen, hogy a rendőrség kibernyomozói hálózatot hozott létre. Szeles Norbert Márió szólt a kábítószer bűnözésről is, ezzel kapcsolatban elmondta, egyre több a terjesztő, akik a fiatalokat célozzák meg. Szó esett a lakosságot leginkább irritáló lopásokról is, amelyeknél markáns emelkedés figyelhető meg 2023-hoz képest. Előadásában az osztályvezető foglalkozott a határvédelemmel, az illegális migráció, az embercsempészet kérdésével, illetve azzal, milyen változást jelent, hogy Románia január elsejétől a schengeni övezet tagja lett. Az alezredes a polgárőrökkel közös szolgálatokról elmondta, egyre több ilyen alkalom van, és széles a paletta, ahol rendőr és polgárőr együtt dolgozik.

Forrás: opsz.hu / GJ

Fotók: Mészáros János