Interjú dr. Túrós Andrással, az Országos Polgárőr Szövetség elnökével

• Polgárőrség
• 2025. november 16.
• 0

Az októberi tisztújító küldöttgyűlés után interjú készült dr. Túrós Andrással, az Országos Polgárőr Szövetség nyolcadik alkalommal megválasztott elnökével.

A beszélgetés során múltról, jelenről és jövőről is szó esett – egy szervezet éléről, amely három évtized alatt a közbiztonság egyik legmeghatározóbb társadalmi pillérévé vált.

Rendőr, elnök, polgárőr

Saját Wikipédia-szócikk, hosszú rendőri múlt, majd negyedszázadnyi polgárőrség. Rendőri körökben Tábornok úr, a polgárőrségnél Elnök úr, a barátoknak pedig egyszerűen András vagy Bandi.

– Az életútját végignézve volt harminc év rendőrség, most már több mint huszonöt év polgárőrség. Ha ma valakit megkérdezek, ki is az a Túrós András, mit mondana: „a volt országos rendőrfőkapitány”, vagy „az OPSZ elnöke”?

– Azt gondolom, hogy inkább most már az utóbbi. A mai rendőri állomány közvetlenül már nem ismer. A vezetők igen, tehát a megyei főkapitányok, rendőrkapitányok, ORFK vezetői közvetlenül ismernek. A polgármesterek is inkább a rendőrségi múltamat ismerik. De sokan most már csak a polgárőrségre asszociálnak, ami egyáltalán nincs ellenemre. Bár mindig azt szoktam mondani, hogy én félig-meddig rendőrnek is érzem magam. Érzem. Nem vagyok, hanem érzem. És természetesen polgárőrnek is.

A vezetés művészete – másképp

– Mennyire változott meg az, ahogy az ügyeket intézi? Hiszen a rendvédelmi szervezet vezetése és egy önkéntes civil szövetség irányítása nagyon más világ.

– Kénytelen vagyok kicsit felvágni, mert amire kérdez, az a vezetés művészete…

Dr. Túrós András elismeri, hogy a polgárőrség vezetése egészen más szemléletet kíván. A kompromisszumkészség és a közösségi döntéshozatal ugyanolyan fontos, mint a határozottság.

„Amikor láttam, hogy süllyednek a dolgaink, vagy nem úgy mennek, vagy felelőtlenség van, vagy lezserség, vagy visszaélések, akkor nyilván határozott intézkedéseket kellett tenni. De nem szabad elfelejteni, hogy a polgárőrök civilek, önkéntesek, és más vezetési módszereket igényelnek.”

„A polgárőrök a bűnmegelőzés utcai harcosai”

A tisztújításon több probléma is felszínre került – köztük az, hogy az adminisztrációs terhek egyre nagyobb nyomást helyeznek az egyesületekre.

– Igen, és azt gondolom, hogy jogos ez az elvárás…

A modernizáció elkerülhetetlen, de a cél – mondja Túrós – nem a papírhalmok növelése, hanem a hatékonyság és az egyesületek támogatása.

Az első lépés: az egyesületek megerősítése

– Ezek szerint ez lesz az első terület, ahol elindulnak a változások?

– Az első teendő az, hogy fölkaroljuk az egyesületeket…

Az elnök szerint az OPSZ-nek és a vármegyei szövetségeknek közösen kell felelősséget vállalniuk az alapszintű szervezetekért.

„Ha az egyesületek nincsenek rendben, könnyen azzal találhatjuk magunkat szemben, hogy a bíróság megszünteti őket. Nem véletlen, hogy 226 egyesület tűnt el az utóbbi időben.”

Informatika, gazdaság, felelősség

A szervezeti változások célja az átláthatóbb működés és a korszerűbb háttér megteremtése.

„Komolyan vesszük, hogy rendbe kell tenni az informatikai rendszereinket” – mondja az elnök, hozzátéve, hogy a modern technológia nem cél, hanem eszköz a hatékonyabb munkához.

A gazdasági és pénzügyi területen is új szemléletre van szükség.

„Alapvető követelmény, hogy itt nem lehetnek gondok. Ezért jelöltem gazdasági, pénzügyi elnökhelyettesnek egy olyan gyakorlatias, a számok bűvöletében élő személyt, akiben biztosan megbízhatunk.”

„Ennek a hatalmas szervezetnek egységben kell működnie”

A polgárőrség ereje az egységben rejlik – mondja Túrós András, aki nem hallgatja el: a szervezeten belül is akadnak problémák.

„Bekerülnek vezetőként olyanok, akik nem férnek a bőrükbe… A polgárőrségen belül 3–5 százalék azok aránya, akik inkább terhet jelentenek.”

Az elnök szerint az egyik legnagyobb gond a vezetői közömbösség, amivel szemben határozottabb fellépésre van szükség.

„Egy egyesületi elnöknek kutya kötelessége olyan morális állapotot teremteni, hogy ott mindenki tisztességes legyen, és tisztességesen viselkedjen.”

„A szív egyszerűen legyőzte a tudatot”

A tisztújítás előtti időszak feszültségeiről is őszintén beszélt:

„Az egyik ok az, hogy az OPSZ-t most idehaza egyfajta oázisnak lehet tekinteni… A másik ok természetesen a pénz. Számosan szeretnének közel lenni a húsos fazékhoz.”

Arra a kérdésre, mikor döntötte el, hogy ismét vállalja a vezetést, így válaszolt:

„Végleg akkor döntöttem, miután a Belügyminiszter Úr egy szeptemberi napon gyakorlatilag felkért, hogy maradjak. … Csak hát a polgárőrséghez való kötődés, ugye… a szív egyszerűen legyőzte nálam a tudatot.”

A jövő: egység, felelősség, hitelesség

Ami a jövőt illeti, az elnök szerint a szervezet sorsa nem egyetlen ember kezében van, hanem a közösségé:

„Pótolhatatlan ember nincs. A polgárőrségnek nem lehet kalandor vezetése. Most azt remélem, hogy sikerült összeállítani egy frontharcos csapatot olyan emberekből, akik vállalják a terepmunkát.”

És hogy készül-e már az utód nevelésére?

„Nem, nem tervezem sem kinevelni, sem megnevezni a majdani utódomat. Számos okos, felkészült ember van a környezetemben – ha eljön az ideje, majd a bölcs közösség dönt.”

Forrás: OPSZ