A logisztika a hadsereg működésének alapja

• Honvédség
• 2025. július 12.
• 6
• 0

Példa- és iránymutatás, valamint folyamatos önképzés – vezetőként ezeket az erényeket tartja a legfontosabbnak Szabó Tibor dandártábornok, a Honvéd Vezérkar Logisztikai Csoportfőnökségének csoportfőnöke. A mindig maximalizmusra törekvő katona 2025. május 15-től egy éven át Szarajevóban az EUFOR törzsfőnöki beosztását látja el.

Katonai középiskolába járt, ahonnan egyenes úton jutott a katonai pályára. Honnan jött az indíttatás? Volt katona a családban?

Egyáltalán nem volt katona a családban, nem innen jött az indíttatás. Az iskolai toborzásnak köszönhetem, hogy erre a pályára léptem. Kisvárdán születtem, az ottani általános iskolába jártam. Hetedikes voltam, amikor a nyíregyházi katonai kollégiumból toborzók jöttek az iskolánkba. A barátaimmal azt beszéltük, jó lenne ott továbbtanulnunk, így végül is ez vezetett ahhoz, hogy 1991-ben Nyíregyházán, a II. Rákóczi Ferenc Honvéd Kollégiumban kezdtem meg a középiskolai tanulmányaimat. A kollégiumot az első iskolai évem után megszüntették, így átkerültünk Egerbe, a Lenkey János Honvéd Gimnázium és Kollégiumba. Onnan pedig egyenes út vezetett a katonai főiskolára.

Honnan jött a logisztika?

Nem nagyon tudtam, melyik szakirányt válasszam, de akkoriban a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolán nagyon népszerű volt a Hadtáp- és Pénzügyi Tanszék, ami piacképes pénzügyi közgazdász diplomát is adott. Nem mintha tervben lett volna, hogy nem a katonai vonalon folytatom a pályafutásomat. Végül így jelentkeztem a tanszéken a hadtáp élelmezés ellátó szakra.

Pontosan mi is tartozik a logisztika tárgykörébe?

A NATO rendszerében négy nagy terület tartozik a logisztikához: az ellátás, a közlekedés-szállítás, a szolgáltatások és a javítás, tehát az eszközök üzemben tartása. A logisztika átsző minden területet. Biztosítja, hogy a katonáknak legyen hadfelszerelése, egyenruhája, fegyvere, technikai eszköze. De a logisztika feladata a hadfelszerelés üzemben tartása, a hadrafoghatóság feltételeinek folyamatos biztosítása, a katonák, illetve felszerelések eljuttatása A pontból B pontba, továbbá az is, hogy a katonát el tudjuk szállásolni, adjunk neki étkezést.

A NATO rendszerében a szigorúan vett logisztika fölött vannak azzal szorosan összefonódó szintek is. Eggyel fölötte van az erők fenntartása (sustainment), amely a logisztikai feladatok mellett a műszaki támogatással, egészségüggyel, szerződéskötéssel, a személyüggyel és a pénzüggyel is foglalkozik, vagyis a napi működést lehetővé tevő háttérrel. Mindezek felett pedig ott az „enablement” szintje, amire a legjobb magyar kifejezés talán a hadszíntér-előkészítés.

Ez már egy összkormányzati szint és részt vesz benne mindenki, aki a nemzetgazdaság működésében érintett. A NATO védelmi koncepciójának megismertetésében és elfogadtatásában nekünk, katonáknak kiemelt feladatunk van, hiszen mi vagyunk azok, akiknek a katonai igényeket le kell fordítani a politika és a civil szakemberek nyelvére úgy, hogy ezt meg tudják érteni az érintett szereplők. De kiemelt szerepünk van a társadalom, a kormányzat és az egész nemzetgazdaság felkészítésében is. Az Adaptive Hussars 2025 gyakorlatnak az egyik kiemelt célkitűzése ennek a társadalmi együttműködésnek a begyakorlása.

Az elméleti kitérő után térjünk vissza önhöz: hol kezdte meg a szolgálatát?

Pályafutásomat 1999-ben, Szolnokon, az MH 88. Gyorsreagálású Zászlóaljnál kezdtem. Korábban sosem jártam a városban, mégis hamar megszerettem, és sok értékes tapasztalatot szereztem, amelyek végigkísérik a karrieremet. Másfél év után lehetőségem nyílt misszióban szolgálni. Még hadnagy voltam, amikor az SFOR kötelékében, a horvátországi Okučaniban a Magyar Műszaki Kontingens logisztikai század ellátó szakaszának szakaszparancsnoka lettem, emellett a kontingens törzsében is én végeztem az ellátótiszti feladatokat. Ez a fél év nagyban hozzájárult a szakmai fejlődésemhez, talán hazai környezetben tisztként soha nem kerültem volna olyan helyzetbe, hogy például a logisztikai és számviteli területen akkor használt ESZKÖZ programot kelljen kezelnem (ezt ma már SAP-alapú rendszer váltotta fel, de a működési alapelvek megegyeznek). Később nagy hasznát vettem, hogy ismertem a rendszer működését.

De természetesen az is sokat adott, hogy fiatal tisztként nemzetközi környezetben, műveleti területen teljesíthettem szolgálatot. Ezután Székesfehérvárra kerültem, először a kaposvári MH 64. Boconádi Szabó József Logisztikai és Támogató Ezred Székesfehérvárra kihelyezett Logisztikai Ágazati Főnökségére, majd az MH Szárazföldi Parancsnokság Logisztikai Főnökségére.

2004-ben egy évig az ENSZ békefenntartó erők ciprusi missziójában volt logisztikus, hazatérve pedig belső ellenőr lett…

Az ENSZ-külszolgálat ismét lehetővé tette a nemzetközi környezetben történő feladatvégzést, így további tapasztalatokat szerezhettem. Az azt követő közel másfél éves belső ellenőri beosztás ellátásából szintén sokat profitáltam. Európai Uniós előírás volt a belső ellenőrzési rendszer bevezetése, de akkor a Magyar Honvédségnél még senki sem tudta pontosan, hogy mi is ez. Az MH Szárazföldi Parancsnokságnál megalakított Belső Ellenőrzési Alosztályra több logisztikust is kerestek, így kerültem oda én is. Az ellenőrzéseket jogszabályok alapján végeztük el, és akkor tanultam meg, hogyan kell azokat pontosan értelmezni. Emellett számos terület jogszabályi hátterét megismertem, amely sokszor teljesen más megvilágításba helyezte a feladatokat. Az akkor megszerzett tudásbázis és eljárásrend-ismeret ma is használható, illetve alapul szolgál a mai jogszabályok értelmezéséhez.

2007. január elsején megalakult az MH Összhaderőnemi Parancsnokság (MH ÖHP), ahol ismét a logisztikában találta magát.

Igen, ezután hosszabb ideig ott teljesítettem szolgálatot. Először a missziós területen szolgálók, majd pedig a hazai készenlétben lévő felajánlott erők logisztikai támogatásával foglalkoztam, de számos más teendő mellett hivatalos, akkreditált NATO-ellenőrként a szárazföldi erők műveleti jellegű értékelése (OPEVAL, később CREVAL) is a feladatom volt. Közben a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen katonai logisztikai vezetőként diplomáztam. Dacára a változatos beosztásoknak, 2015-re úgy éreztem, váltanom kell. Így kerültem az MH ÖHP-n belül az Haderőtervezési Főnökségre, ahol mindösszesen egy évet töltöttem el.

Talán a katonai pályafutásom legmeghatározóbb momentuma volt, amikor a 2016. február elsején a NATO haderőstruktúra részeként megalakult NATO Erőket Integráló Elem – Magyarország (NFIU HUN) logisztikai főnöke lettem. Annak ellenére, hogy itthon települtünk, a NATO-beosztás nemzetközi környezetet jelentett és nagyon széles feladatkört – mindezt a napi életben angol nyelven. A logisztikán túl ehhez a főnökséghez tartozott a műszaki támogatás, az infrastruktúra és az egészségügy is.

A négy év alatt megismerkedtem a NATO-eljárásrendekkel, de a hazai környezetet is jobban fel tudtam térképezni. Nagyon szoros kapcsolatban voltunk nemcsak az érintett NATO-szervekkel és -nemzetekkel, de hazai oldalon – a Magyar Honvédségen túl – a HM Védelmi Igazgatási Főosztállyal és rajtuk keresztül az összes kulcsfontosságú összkormányzati szereplővel is. Ott megtanulhattam, hogy a műveletek támogatása, kiemelten a Befogadó Nemzeti Támogatás összkormányzati és össztársadalmi feladat, azt pusztán katonai képességekkel nem lehet megoldani. Legfontosabb feladatunk az volt, hogy miként tudjuk a szövetséges erők részére a katonai képességeken túlmutató igényeket a nemzetgazdasági erőforrásokból biztosítani. Ez a folyamat mind a mai napig tart, sőt új lendületet kapott az elmúlt időszakban.

Négy év után hosszabbíthatott volna az NFIU-nál, helyette 2020-tól a Magyar Honvédség Parancsnokságán, illetve a Honvéd Vezérkarnál, stratégiai szinten szolgált több beosztásban, vezetőként is. Közben 2021-ben elvégezte a római székhelyű NATO Védelmi Akadémia felsővezetői tanfolyamát, 2023-tól pedig a HVK Logisztikai Csoportfőnökség csoportfőnöke. A beosztás átvételét követően hogyan képzelte el a logisztika jövőjét?

Ehhez először is fontos ismerni a csoportfőnökség feladatrendszerét, melynek része többek között a honvédség logisztikai rendszerének szakmai irányítása, a NATO-törekvésekkel összhangban lévő logisztikai tervezési feladatok végrehajtása, a műveletek logisztikai támogatása, valamint a Magyar Honvédség felelősségében megvalósuló infrastrukturális feladatok felügyelete. A csoportfőnöki beosztásba helyezésem után néhány hónappal a vezérkari főnök berendelt magához, hogy meghallgassa a vezetői koncepciómat a logisztikai támogatás fejlesztésére vonatkozóan, amit el is fogadott Az elgondolást a korábbi évek tapasztalatai alapján, illetve a folyamatosan változó környezetre történő reagálás szükségességének figyelembevételével állítottam össze, és mind a mai napig eszerint haladunk. A fejlesztési területek egyik kiemelt eleme a logisztika digitalizációja, melynek lényege, hogy automatizáljuk, felhasználóbaráttá, hatékonyabbá tegyük a logisztikai támogató rendszerünket mind egy-egy művelet során, mind pedig a napi használatban. Tizenegy digitalizációs projektünk fut, amelyek több éven, akár évtizeden is átívelő folyamatok. Ezek a projektek a kereskedelmi szektorban elérhető képességekkel ellentétben a katonai igényeket hivatottak kielégíteni, a hazai sajátosságok figyelembevételével, ezért többségében külön fejlesztést és integrációt, így végső soron hosszabb megvalósítási időt igényelnek. Kiemelt fejlesztési terület a logisztikai képzés, kiképzés, különösen a műveleti logisztikai támogatás terén. Korábban egyes NATO logisztikai tanfolyamokra hazánkból évente csak 2-3 személyt küldhettünk ki, ezért elkezdtük a tanfolyamokat behozni Magyarországra, ahol egyszerre esetenként akár 40–60 fő is elsajátíthatja a szükséges tudást. Nagy számban szerveztünk például a NATO LOGFAS nevű logisztikai információs rendszer alkalmazásával kapcsolatos akkreditált tanfolyamokat Magyarországon, hazai és külföldi hallgatói állomány részvételével.

Elkezdtük bevezetni a NATO-eljárásrendek és sztenderdek szerinti információmenedzsmentet, jelentési rendszereket, és az angol nyelv használatát is a gyakorlataink során. Már a saját nemzeti gyakorlatainkon is ezt az információs rendszert használjuk; jó példa erre az idén márciusban megtartott Adaptive Logicians 2025 rendszergyakorlat, ahol a logisztikai szakembereink az őszi Adaptive Hussars gyakorlatra készültek fel. A Magyar Honvédség valamennyi katonai szervezete részt vett a végrehajtásban, amely már az újonnan kialakított helyőrségtámogató koncepció alapján, illetve az új haderőstruktúrával és vezetés-irányítási rendszerrel összhangban valósult meg.

A kiképzés, vezetői felkészítés és kiválasztás területén szintén előreléptünk. Elkezdtük tudatosan, időben felépíteni a kiválasztott katonákat azzal a céllal, hogy bizonyos életkorban megfelelő tapasztalattal, tudással, kvalifikációval képesek legyenek meghatározott beosztásokat betölteni.

Ezzel pedig megérkeztünk a jelenbe. A közelmúltban ismét olyan beosztásba került, ahol az ismereteit bővítheti. Hivatalosan május 15-én vette át Szarajevóban az EUFOR három kulcsfontosságú beosztásának egyikét: törzsfőnök lett.

A Szarajevóban működő EUFOR-parancsnokság teljes törzse az én irányításom alatt lesz. Huszonnégy nemzet (18 EU-s, illetve hat nem EU-s állam) vesz részt ebben a műveletben a helyszínen. Törzsfőnökként az én feladatom lesz a parancsnokság koordinációs tevékenységnek irányítása a helyszínen lévő erők feladatvégrehajtása érdekében. Nagyon megtisztelő, hogy a Magyar Honvédség vezetése engem jelölt ki a feladatra. Fél éve kezdődött a felkészítésem, hazai és nemzetközi szinten. A közös balkáni hadszíntér okán voltam a KFOR-ban, Pristinában, a Szarajevóban tartott vezetői tréningen pedig némi helyismeretet szereztem, betekintést nyertem a művelet egyes folyamataiba, és találkoztam azzal az osztrák dandártábornokkal, akitől aztán májusban átvettem a beosztást.

A felkészítésem végső elemeként hivatalos látogatást tettem a Szövetséges Erők Európai Főparancsnokságának törzsfőnök-helyettesénél, aki egyben az EUFOR Althea műveleti parancsnoka is. Ő megosztotta velem a művelettel kapcsolatos jövőbeni elgondolását, egyben iránymutatást is adott. Ezek után Nápolyban az Összhaderőnemi Parancsnokság törzsfőnökével találkoztam. Ő egyben az ottani EU-koordináló elem vezetője is, és ugyan az EUFOR Althea európai uniós művelet, de a KFOR-ral összevont közös műveleti terület okán bizonyos tartalék erők mindkét műveletben alkalmazhatók.

Épp ezért elengedhetetlen a koordináció: egyik művelet sem szenvedhet csorbát a tartalék erők alkalmazása során. Nagyon sikeresnek ítéltem ezt a két látogatást mind a kapcsolatépítés, mind a tapasztalatszerzés terén.

Mik a tervei?

Mindenekelőtt aktívan szeretnék hozzájárulni a művelet sikerességéhez. Amennyiben van rá lehetőségem, igyekszem tovább optimalizálni a parancsnokság működését, hiszen egy közel 200 fős törzset kell irányítanom, szerteágazó feladatrendszerrel. De az első feladatom (az átadás-átvétel után) a helyi viszonyok és eljárásrendek alapos megismerése lesz.

A családról

„A feleségem ugyancsak missziót megjárt katona, jogi végzettséggel rendelkező alezredes. Két gyermekünk van. A fiam már elmúlt 17 éves, míg a lányom lassan 15 lesz. Nagyon sok mindenben, így a családban betöltött szerepemet illetően is maximalista vagyok, ezért mindig igyekszem egészséges egyensúlyt teremteni hivatás és család között. Nyilván a család mindig elszenvedi a távolléteket, legyen az a napi feladatvégzés vagy éppen egy misszió, de ettől függetlenül igyekszem otthon is helytállni.” (Szabó Tibor dandártábornok)