A jövő védelme tudományos alapokon nyugszik – ismerd meg a honvédelmi tudománypolitika új stratégiáját!

Megosztás:

A honvédelmi ágazaton belüli tudományos párbeszéd stratégiai megerősítését sürgette dr. Czermann János, a Honvédelmi Minisztérium humánerőforrásért felelős helyettes államtitkára a tárca tudománypolitikai stratégiáját bemutató szakmai workshopon Budapesten kedden.

A Honvédelmi Minisztérium tudománypolitikai stratégiája elnevezéssel megrendezett eseményen Czermann János arról beszélt, hogy a tudománypolitika évtizedekkel ezelőtt háttérbe szorult az ágazaton belül, ezért a Magyar Tudományos Akadémia IX. Osztály Hadtudományi Bizottsága által jegyzett tudománypolitikai stratégiai tervezet „egyfajta hiánypótlásként, adósságrendezésként” értelmezhető. Leszögezte: a tárca célja, hogy a rendkívül gazdag hadtudományi és hadmérnöki előképekre, a hadtudomány történeti jelentőségű eredményeire, valamint a honvédelmi szféra értékes tudományos műhelyeire alapozva magasabb szintre emelje az ágazati tudományos együttműködést és a meglévő műhelyek közötti koordinációt.

A helyettes államtitkár emlékeztetett: a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) idén ünnepli alapításának 200. évfordulóját, ezt emlékévvel ünnepli a hazai tudományélet. A honvédelmi területnek szintén egyfajta számvetést kell végeznie arról, hogy miképpen áll a tudományosság helyzete a tárcán belül. Ennek előkészítéseként a Honvédelmi Minisztérium tavaly felkérte a harminc éve újjáalakult Hadtudományi Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy stratégiai megközelítést az ágazati tudománypolitikáról. A workshop célja ennek az előkészítő anyagnak a bemutatása és közös megvitatása – tette hozzá.

Prof. dr. Kovács László vezérőrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos rektorhelyettese, a Hadtudományi Bizottság elnöke elmondta, hogy a programterv két fő részből áll. A 26 oldalas alapdokumentumot egy 76 oldalas melléklet egészíti ki, amely a kutatási prioritások megvalósítását szolgáló tudományos, kutatási, és kutatás-fejlesztési irányokat tartalmazza. Emlékeztetett, „a tudománypolitika olyan terület, amely a tudományos kutatások és fejlesztések, valamint azok intézményi feltételeinek szabályozásával foglalkozik”, miközben célja, hogy meghatározza a döntéshozók, az ipar és az akadémiai szféra együttműködésének kereteit annak érdekében, hogy a tudományos eredmények a nemzetbiztonság és a honvédelem szolgálatába állíthatók legyenek.

„Fontos a tudománypolitikát meghatározó környezet is, például a biztonság- és védelempolitikai helyzet, a haderőmodernizáció területei. Természetes, hogy sok kihívás van, például finanszírozás, kutatói bázis, gyors technológiai változás és társadalmi elfogadottság területén” – tette hozzá. Kiemelte, hogy a hadiipari kutatások szintén „csak” ipari feladatok lennének, ha nincsenek tudományos alapjai. Hangsúlyozta, hogy a Honvédelmi Minisztérium kutatásainak elősegítése, valamint a tudományra alapozott védelmi innováció támogatása érdekében létre kell hozni egy tárcaszintű tudományos tanácsot. Ennek szorosan együtt kell működnie a Honvéd Vezérkar tudományos tanácsával, valamint a tárca védelmi innovációs tevékenységét vezető szervezettel.

Tudományos mérföldkő

Dr. Padányi József nyugalmazott vezérőrnagy, a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke elmondta: a stratégiai dokumentum megalkotása mérföldkő lehet a honvédelmi ágazat tudományos fejlődése szempontjából, mivel átfogó rendszert kínál a kutatási és innovációs célkitűzések hosszú távú megalapozásához. Hangsúlyozta: a tudomány bevonása nem csupán a haderőfejlesztés, hanem a védelempolitika valamennyi szintjén elengedhetetlen.

„A stratégia gyakorlati megvalósításához elengedhetetlen a szakmai együttműködések kiszélesítése, valamint a tudományos közösségek aktív bekapcsolása a honvédelmi célú kutatás-fejlesztési folyamatokba” – fogalmazott.

A tanácskozáson szó volt arról is, hogy kevés a katonai végzettséggel rendelkező kutató. „Ez relatív, inkább abból a szempontból érdemes vizsgálni, miként segítették eddig a kutatási eredmények a Magyar Honvédség és a tárca céljait. E téren nem lehetünk elégedettek” – véli dr. Padányi József, aki úgy tartja, a katonai tudós életpályamodell meghonosítása kedvet csinálhat a tudományos munkához.

Forrás: honvedelem.hu

Megosztás:
Előző cikk A Budapesti Honvéd sportolói újra bizonyítottak a nemzetközi porondon! Következő cikk Extrém körülmények, valósághű szimulációk

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük