„Szeretném a hazámat szolgálni”

„Jelen pillanatban a műveleti alakulatok egyik elsőrendű feladata a beérkezett új haditechnikai eszközök hadrendbe állítása, így a területvédelmi ezredek a meglévő kiképzési kapacitásukkal támogatják a leendő szerződéses katonáik kiképzésében a műveleti alakulatokat” – tájékoztatott Kaló Miklós ezredes.

A tartalékosok öt- és a szerződéses katonák tízhetes alapkiképzése között alapvető különbség, hogy utóbbinál a katonai szocializációra, illetve az erőnlét növelésére nagyobb hangsúly esik. Ők kéthetes fizikai alapozással kezdenek, hogy egységes erőállapotban legyen a teljes állomány.

A hivatásos és a tartalékos katona más-más motivációval érkezik a Magyar Honvédségbe: a tartalékos a civil foglalkozása mellett a helyi közösség védelmét tartja elsőrendű céljának, míg a szerződéses az egész életét kitöltő szolgálatban látja a jövőjét.

„A bajtársiasság, az egymásra utaltság, egymáshoz tartozás, a parancs azonnali végrehajtása az, amit a szerződéses katonák az alapkiképzés során megszoknak. Ez ugyanolyan fontos számukra, mint a katonai hivatáshoz tartozó képességek elsajátítása, azaz, hogy tudjanak lőni, robbantani, támadni. Parancsvégrehajtásnál szintén kiemelten fontos, hogy a katona beálljon a parancsnoka mögé, és a társával együtt hajtsa végre a feladatát” – hangsúlyozta az ezredparancsnok.

Kecskeméten az MH Dombay Miksa 4. Területvédelmi Ezred 38. Merász Mihály Területvédelmi Zászlóaljhoz 63 fő jelentkezett szolgálatra. Tiszaszigeten az MH 4. Területvédelmi Ezred vitéz Heim Géza 46. Területvédelmi Zászlóaljhoz huszonnégyen vonultak be. Az MH Sipos Gyula 6. Területvédelmi Ezredhez hatvanan csatlakoztak, ők Gödöllőre, az MH vitéz Reviczky László 1. Területvédelmi Ezredhez érkeztek, a kiképzésüket szintén ez az ezred irányítja majd Szentendrén, illetve Csobánkán.

Különféle motivációval érkeztek

A kaposvári leendő közlekedés-koordinátor Pálovics Richárd sokaktól, főleg „öregektől” azt hallotta, hogy a katonaság teljesen megváltoztatja az embert. Ő maga is úgy véli, tartást, megjelenést ad. Elsősorban a saját mentális és fizikális képességeit szeretné fejleszteni.

„Szeretném a hazámat szolgálni. Gyerekkori álmom volt, hogy katonának állhassak” – mondta Szabó Károly, az MH Bocskai István 11. Páncélozott Hajdúdandár leendő katonája több más, Debrecen környékéről érkezett bevonulóval együtt. A Hajdú-Bihar vármegyei újonc úgy tartja, anyagilag is megbecsüli az állományát a Magyar Honvédség.

Szolnokon szeretnének szolgálni

A Kecskemétre bevonulók között az alapkiképzés után többen is Szolnokon szeretnének majd szolgálatot teljesíteni. Naomenko Sándor Rákóczifalváról érkezett, az öccse is katona. „Neki nagyon jót tett a szolgálat, elvégezte az altisztek Acélkocka képzését is. Remélem, a személyiségem és a fizikumom hozzá hasonlóan pozitív változáson megy át!” – mondta.

A Besenyszögről érkezett Verebélyi Gellért édesapja nyomdokába szeretne lépni, és fejleszteni mind  állóképességét, mind mentális erejét.

Leendő tatai páncélosok

„A tatabányai toborzóirodában olyan beosztást ajánlottak, ami szakmailag érdekel, Tatán, a szimulációs központban fogok dolgozni” – közölte a 34 éves sárisápi gépészmérnök. Illés Dávid korábban szervizmérnökként dolgozott és azért kereste fel a toborzóirodát, mert a munkahelyén – egy multinál – hiányzott az a fajta rend, amire vágyott.

„Első munkahelyem egy hajón volt, ahol működött egy hierarchikus rend, ezt a civil életben hiányoltam. A honvédségnél viszont megvan az a határozottság, a »tudjuk mit és hogyan csináljunk« tudás, amit nagyra értékelek. A lehetőséget megkaptam, én pedig élek vele” – jelentette ki.

A Győrből érkezett Kovács Alexa életének gyerekkora óta része a katonaság, hisz mindkét szülője katonaként szolgál. A tatai páncélosdandárhoz jelentkezett, mert „lőni szeretne” és ott lehetősége lesz rá. A tízhetes alapkiképzésről bevallotta, eleinte azt gondolta, hogy biztos könnyű lesz, de látva újonctársait, most már tudja, hogy kihívást jelent majd számára.

Forrás: honvedelem.hu / Halmos B. Ágnes