Magyar rendőrként a horvát tengerparton

• Rendőrség
• 2026. június 29.
• 0

Sárközi Gábor törzszászlós, a Készenléti Rendőrség (KR) csoportparancsnoka hatodik horvát szolgálatára készül, melyet államközi megállapodás keretében Zadarban és Pulán látnak el magyar zsaruk horvát kollégáik mellet július 1-jétől két váltásban, egy-egy hónapon keresztül.

– 2008 óta szolgálok, a Kiskunhalasi Rendőrkapitányságon kezdtem, majd 2017-ben kerültem a KR kötelékébe. Nekem ez igazi sikersztori, mert mindig is katona vagy rendőr akartam lenni – ismerteti motivációit. – Rendőrként mindig is vonzott a külszolgálatok világa, ezért jelentkeztem a horvátországi misszióba, ahol 2021 óta állandó kerettagként dolgozom. Különösen értékesnek tartottam a lehetőséget, hogy külföldi környezetben szerezzek tapasztalatot, új szakmai kapcsolatokat építsek, és továbbfejlesszem a tudásomat. A feladatot magabiztos angolnyelv-tudással, felsőfokú nyelvvizsgával kezdtem meg, ami nagy előnyt jelent, hiszen ez a kontingens közös szakmai nyelve is.

Eddig háromszor járt Zadarban

– Most megyek harmadszor Pulába, így egyenlő részben látok rá a két helyszín közti különbségekre – folytatja Sárközi Gábor. – Zadarban a helyi sajátosságok miatt legtöbbször együtt mozognak a kontingens tagjai, kijelölt horvát kapcsolattartók viszik őket egyik turisztikailag kiemelt helyszínről, feladatból a másikra. Pulán egy kicsit jobban hasonlít a munka a Magyarországon megszokott napirendhez, mivel a nemzetközi rendőri kontingens tagjait szétosztják a szolgálatba lépő járőrök között, és velük járjuk a körzetüket. Mindkét módszernek megvan a haszna, ezért örülök, hogy beleláthattam már mindkét csapat életébe.

A fő feladatuk, hogy hidat képezzenek a horvát rendőrség és a magyar turisták között, ha kell, tolmácsolással vagy telefonos útba igazítással, hogy gördülékenyen menjenek a dolgok.

– Tapasztalatom szerint megnyugtató a honfitársainknak, hogy elérhetőek kint olyan magyar rendőrök, akiktől segítséget kérhetnek. Külföldön szorosabb a kapcsolat a magyarok között is, az emberek, amikor meglátják a magyar egyenruhát, megállítanak, fotózkodnak velük, örülnek a jelenlétünknek – emeli ki a törzszászlós, akinek komoly tervei vannak a Horvátországban megszerzett tudásával. – A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán tanulok közrendvédelmi szakirányon, jövőre végzek. A szakdolgozatomat is a horvátországi külszolgálat történetéből és tapasztalataiból írom. Különösen érdekel a magyar rendőrök szerepe ebben a projektben, hiszen a horvát fél elsőként bennünket kért fel a részvételre. A többi nemzet csak később csatlakozott, amikor már egyértelműen látszott, hogy a program hatékony.

A Biztonságos Turisztikai Célpont nevű horvát rendvédelmi projekt minden résztvevő számára komoly szakmai értéket képvisel

– Ritka lehetőség, hogy különböző országok rendőreivel – például kínai kollégákkal – dolgozhatunk együtt, akik több ezer kilométerről érkeznek ugyanazért a feladatért. Ez a közös munka valódi nemzetközi rendészeti tapasztalatot ad. A szolgálatot egyáltalán nem lehet nyaralásként felfogni: folyamatos készenlétben dolgozunk, hétköznap és hétvégén egyaránt, hiszen 0–24 órában elérhetőnek kell lennünk. A felmerülő helyzetek többsége szerencsére telefonon vagy online is rendezhető, de akadnak olyan ügyek is, amelyek személyes jelenlétet igényelnek. Ilyenkor a helyi hatóságokkal együttműködve segítünk a jegyzőkönyv felvételében különböző jogsértések – például lopás, rongálás vagy garázdaság – kapcsán, és gyakran tolmácsolunk is. Így, mindent összevetve, élményekkel és kapcsolatokkal gazdagabban, nemzetközi környezetben is helytállva térünk haza a szeretteinkhez.

Az elmúlt évek során rengeteg szakmailag és emberileg is emlékezetes helyzetben volt részük

– Nehéz lenne egyet is kiemelni – gondolkodik el a tapasztalatain. – Egyszer egy háromgyerekes családból az egyik kislány hívta fel a magyar konzulátust azzal, hogy az apjuk görcsrohamot kapott. A nagykövetség minket kapcsolt, szerencsére csak pár percre voltunk a helyszíntől, így mi értünk ki elsőként. Mire megjöttünk, az édesapa rohama elmúlt, jobban lett. Ettől függetlenül megvártuk a mentőket, segítettünk a tolmácsolásban, és megnyugtattuk az ijedt gyerekeket is, akikre az apjuk vigyázott. Értesítettük a gyerekek édesanyját is, megvártuk, míg megérkezik, és bekísértük az édesapát a kórházba.

A törzszászlós elmondta, ahogy itthon, úgy Horvátországban sem tudják soha, milyen esethez riasztják őket legközelebb.

– Előfordult, hogy tengerparti táskalopáshoz vagy autópályán lerobbant járműhöz hívtak bennünket, máskor egy közlekedési vitából kialakult verekedést kellett kezelni. Dolgoztunk már eltűnt személy felkutatásán is a horvát kollégákkal közösen. Sajnos haláleset kapcsán is intézkedtünk: ilyen esetekben a konzulátussal együttműködve segítjük a hozzátartozókat az ügyintézésben és a további lépésekben.

– Nekem ez az út egyszerre kutatómunka és szolgálat, hiszen anyagot gyűjtök a szakdolgozatomhoz is. Remek lehetőség a nyelvtudás gyakorlására, és igazán különleges helyzetet teremt, hogy valamennyire beleláthatunk a horvát kollégák munkájába is. Ám ami a legfontosabb és a legnagyobb büszkeség, hogy immár hatodszor képviselhetem Magyarországot ebben a nemzetközi rendőri feladatban.

Ha segítségre van szüksége, hívja Zadarban és környékén a +36-30-114-8704, míg Pulában a +36-30-744-6147 számot!

Forrás: police.hu