Magyar katonai rendész altiszt végzett az amerikai tengerészgyalogság vezetői képzésén

• Honvédség
• 2026. október 9.
• 0

Újabb fontos nemzetközi tapasztalattal gazdagodott a Magyar Honvédség: Torma Ervin őrmester, az MH Katonai Rendészeti Ezred altisztje sikeresen teljesítette az amerikai tengerészgyalogság Marine Corps Sergeants School képzését az észak-karolinai Camp Lejeune-ben.

Az augusztus 17. és szeptember 25. között megrendezett tanfolyam a vezetői és szakmai felkészítésre helyezte a hangsúlyt, és arra készítette fel a résztvevőket, hogy magasabb szintű beosztásokban is eredményesen lássák el feladataikat.

A magyar katona számára különösen fontos mérföldkő volt a képzés, hiszen első alkalommal vett részt katonai rendész altiszt ezen a tanfolyamon. A program az amerikai rendszerben a törzsőrmesteri rendfokozatba történő előmenetel egyik szakmai feltétele, így a képzés teljesítése komoly szakmai követelményeknek való megfelelést jelentett.

A fizikai alkalmasság már a képzés elején számított

A tanfolyam kezdetén a résztvevőknek fizikai felmérésen kellett átesniük. A Physical Fitness Test része három mérföldes futás, húzódzkodás és plankgyakorlat volt, amelyet a derékbőség és testmagasság arányának mérése egészített ki. A fizikai teszt nem pusztán egy újabb feladatot jelentett, hanem a továbblépés feltétele is volt: aki valamelyik előírást nem teljesítette, nem folytathatta a programot.

A fizikai felkészültséget az amerikai képzésben szorosan összekapcsolják a vezetői felelősséggel. A vezetőnek nemcsak saját teljesítményéért kell felelősséget vállalnia, hanem beosztottjai fizikai felkészültségéért is, ezért a példamutatás fontos része a vezetői szerepnek. A résztvevőknek ennek jegyében olyan feladatot is meg kellett oldaniuk, amelyben egy meghatározott fizikai követelmény teljesítéséhez egy hónapos edzéstervet kellett kidolgozniuk.

Nem a parancsadás, hanem a döntéshozatal került a középpontba

A képzés egyik legfontosabb célja a vezetői készségek fejlesztése volt. A hangsúly nem pusztán az utasítások kiadásán, hanem az önálló döntéshozatalon, a kritikus gondolkodáson és a bizonytalan helyzetek kezelésén volt. A résztvevőknek azt kellett elsajátítaniuk, hogyan ismerjék fel a legfontosabb tényezőket, miként mérlegeljék a rendelkezésre álló információkat, és hogyan vállalják a meghozott döntések következményeit.

Ebben különösen érdekes szerepet kapott a Tactical Decision Game, vagyis a taktikai döntéshozatali gyakorlat. A feladatok során rövid idő alatt, gyakran hiányos információk birtokában kellett megoldást találni egy-egy taktikai helyzetre. Nem feltétlenül létezett tökéletes válasz, a résztvevőktől viszont elvárták, hogy döntésüket szakmailag is megalapozzák és világosan indokolják.

A képzésen azt is hangsúlyozták, hogy egy parancsnoki szándék követése nem jelenti az önálló kezdeményezés feladását. Változó műveleti környezetben ugyanis előfordulhat, hogy nincs minden helyzetre részletes és azonnal alkalmazható utasítás, ilyenkor pedig a vezető saját szakmai ítélőképességére van szükség.

A modern hadviselésben az alkalmazkodás is döntő

A tanfolyam során a résztvevők a hadviselés alapelveit és a modern műveleti környezet sajátosságait is vizsgálták. A képzés egyik fontos megállapítása az volt, hogy a korszerű technológia és a technológiai fölény önmagában nem garantálja a sikert. Az ellenfél folyamatosan alkalmazkodik, változtatja eljárásait és reagál a saját taktikákra, ezért a műveleti tapasztalatokat nem lezárt eredményként kell kezelni, hanem a következő döntések alapjaként.

A korábbi hadműveletek és csaták elemzése is ezt a célt szolgálta. A résztvevők azt vizsgálták, hogy egyes vezetői döntések milyen következményekkel jártak, és hogyan befolyásolták a későbbi eseményeket. A történelmi példák így nem önmagukért kerültek elő, hanem a mai vezetői gondolkodás fejlesztését szolgálták.

A kommunikáció szintén kiemelt terület volt. A résztvevők rendszeres briefingeken gyakorolták, hogyan lehet a szakmai információkat megfelelően rendszerezni és érthetően átadni. A csapatfeladatok során pedig nem volt elegendő a feladatok egyszerű szétosztása: minden résztvevőnek aktívan hozzá kellett járulnia a közös cél eléréséhez saját tudásával és tapasztalatával.

A mesterséges intelligencia használatáról is tanultak

A képzésen az információs technológia és a mesterséges intelligencia alkalmazása is megjelent. A résztvevőket arra ösztönözték, hogy használják ki az AI által kínált lehetőségeket az információk feldolgozásában és a munkafolyamatok támogatásában, ugyanakkor világossá tették azt is, hogy az ilyen eszközök nem helyettesíthetik a szakmai gondolkodást.

A végső döntéshez továbbra is szükség van az ember ítélőképességére, különösen olyan helyzetekben, amikor kevés információ áll rendelkezésre, vagy a körülmények gyorsan változnak. A képzés szemlélete szerint a technológia támogathatja a vezetőt, de nem veheti át tőle a felelősséget.

A nemzetközi tanfolyam kulturális szempontból is számos új tapasztalatot hozott. Torma Ervin számára az amerikai katonai terminológia és a nagyszámú rövidítés jelentett külön kihívást, hiszen ezek pontos megértése a szakmai kommunikáció alapfeltétele volt. Emellett az amerikai tengerészgyalogság szervezeti kultúrájába és hagyományaiba is betekintést nyerhetett, miközben más országok katonáival közösen dolgozva a vezetésről és a katonai hivatásról eltérő megközelítéseket ismerhetett meg.

A tanfolyam egyik szokatlan eleme az alaki kiképzés karddal történő gyakorlása volt. Ez a Magyar Honvédség altisztjeinek alaki kiképzésében nem megszokott, ezért Torma Ervinnek szakmai és kulturális szempontból egyaránt új élményt jelentett.

A képzés sikeres teljesítése így egyszerre jelent szakmai előrelépést, vezetői tapasztalatszerzést és értékes nemzetközi kapcsolatépítést. A megszerzett ismeretek a Magyar Honvédségnél végzett további szolgálat során is hasznosíthatók, különösen a változó műveleti környezetben szükséges önálló döntéshozatal, kritikus gondolkodás és vezetői kommunikáció területén.

Forrás: honvedelem.hu