Katonák és tudósok: 26 életút az MTA kiállításán

• Honvédség
• 2025. október 16.
• 4
• 0

Ismerje meg a magyar katonák és tudósok életútját az MTA különleges kiállításán – a hadtudomány és civil tudomány találkozása.

A hadtudomány mára olyan, a nemzet biztonságát szolgáló interdiszciplináris tudásrendszerré vált, amelyhez elengedhetetlen a katonai hivatás, a haderő és a civil tudomány szoros együttműködése – jelentette ki a Honvédelmi Minisztérium humánerőforrásért felelős helyettes államtitkára, amikor megnyitotta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) katona tagjai című kiállítását a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán Budapesten.

Czermann János hangsúlyozta, hogy a hadtudomány napjainkban éppúgy magában foglalja a mesterséges intelligencia alkalmazását, a kibervédelmet, a társadalomtudományokat, a pszichológiát és a pedagógiát, mint a klasszikus stratégiát és a hadművészetet.

„A hadtudomány mára a béke és a megelőzés tudományává vált, mert segít megérteni a biztonsági környezetet, és hozzájárul ahhoz, hogy a Magyar Honvédség korszerű, felkészült szervezetté váljon” – tette hozzá.

A kormány célja olyan fegyveres erő kialakítása, amely alkalmazkodóképes, ellenálló és technológiailag versenyképes – hangsúlyozta. „A modern haderő szoftveralapú, és a kibertérben nincs éles határ béke és válság között, ezért a védelem folyamatos. A kritikus adatok feletti kontroll a biztonság feltétele. Vagyis a XXI. században az algoritmusok és a drónok olyan döntő jelentőségűek, mint a száz évvel ezelőtti konfliktusokban a harckocsik vagy a tüzérség.”

Ebben a helyzetben a tárca feladata a tudományos, egyetemi és kutatás-fejlesztési együttműködések folyamatos fejlesztése. Ennek részeként 2026-ban új kutatásfinanszírozási modellprogramot indítanak a haderő fejlesztése érdekében – tette hozzá a helyettes államtitkár.

Deli Gergely, az NKE rektora kiemelte: „A most megnyíló kiállítás a Magyar Tudományos Akadémia 26 olyan tudós tagjának az életútját mutatja be, akik életük egy meghatározó részét katonaként a haza védelmének szentelték. Ugyanakkor jeleskedtek a civil tudományok művelésében is, hiszen a hadtörténészeken kívül van közöttük zoológus, műfordító, filozófus, őstörténész, matematikus és nyelvész.”

A kiállítás bemutatja, hogy egyes akadémikusok hozzájárultak a honvédtiszt képzéshez is. Például Hollán Ernő honvédelmi államtitkár segítette a Ludovika Akadémia, az NKE elődjének létrehozását.

„A Ludovika örököseként a honvédtiszt képzés mellett az NKE biztosít bázist a Magyar Hadtudományi Társaság számára is, és a katona akadémikusok emlékezetének megőrzését is fontos feladatának tartja az intézmény” – mondta Deli Gergely.

Monok István, az MTA Könyvtár és Információs Központ főigazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy az Országgyűlés a 2025-2026-os évet a magyar tudomány éveivé nyilvánította az MTA létrehozásának bicentenáriuma alkalmából. Ez alkalmat ad arra, hogy települések és szakterületek, összesen mintegy 200 kiállítással, emlékezzenek meg a tudósokról.

Mészáros Zoltán, az NKE könyvtárának főigazgatója kiemelte, hogy a katonaság és a civil tudomány együttműködésének példája a Széchenyi István huszárszázadosi egyenruhában ajánlott adománya volt: birtokai egyéves jövedelméből 60 ezer forintot ajánlott fel a civil tudományokkal foglalkozó Magyar Tudós Társaság, a mai MTA elődjének létrehozására.

A kiállítás fotókon, dokumentumokon és használati tárgyakon keresztül mutatja be a 26 katona tudós életútját és örökségét.

Forrás: MTI