Élmény, közösség, technikai színvonal

Megosztás:

Az MH Területvédelmi és Hadkiegészítő Parancsnokságot vezető dr. Drót László dandártábornoknak az egri honvédkollégiumban megalapozott pályafutása Lentitől Szolnokon és Debrecenen át Hódmezővásárhelyig ívelt, miközben fontos békefenntartói, majd az amerikai külszolgálat során NATO-tapasztalatokat is szerzett. Hitvallása szerint szolgálva vezet, szem előtt tartva a beosztottak támogatását és a közös sikert. Ma a parancsnokság több mint 15 ezer tartalékost irányít, országos lefedettséggel, a fiatalokat élményalapú kiképzéssel megszólítva.

Milyen személyes élmények, családi történetek indították el a katonai pálya felé?

Általános iskolás koromban döntöttem el, hogy katona szeretnék lenni. Egerben éltünk a szüleimmel, ott működött a Lenkei János Honvéd Kollégium. Az általános iskolában akkor még nem tanítottak honvédelmi ismereteket, de a kollégium diákjai és tanárai szerveztek tematikus programokat, amelyeket mindig érdeklődve figyeltem. Úgy éreztem, ehhez a világhoz szeretnék csatlakozni. Ez azonban nem volt olyan egyszerű, hiszen a kollégium talán másfél kilométerre lehetett a lakásunktól, s elég furcsának tűnt, hogy kollégista legyek egy olyan városban, ahol a családom él. A felvételi is komolynak bizonyult: teljes körű egészségügyi és pszichológiai vizsgálaton kellett átesni. Felvettek, ezzel párhuzamosan pedig az egri Gép- és Műszeripari Szakközépiskolában elektrotechnikai műszerész szakon is megkezdtem a tanulmányaimat. Ezt a szakot választottam volna civilként is, ha nem kerülök be a kollégiumba. A felvételi és a bevonulás után 33 fős kollégista osztály indult a szakközépiskolában. Ezek az évek meghatározónak bizonyultak a későbbi életem szempontjából. Azt szoktam mondani, hogy onnantól kezdve katonai rendben éltem, és azóta sem igazán tudom, milyen „civilnek” lenni.

Akadt katona a családjában?

A közvetlen rokonaim között nem, de oldalágon és ismerős családokban voltak, akik részt vettek a második világháború Eger környéki harcaiban, a háború után azonban senki sem maradt közülük hivatásos vagy tartalékos katona. Így igazából a családi háttér nem motiválta a döntésemet. Én vagyok az első, és valószínűleg egyelőre az utolsó is a családban, aki ezt a pályát választotta.

2_202508_összevont modul képzés_tartalékosok_PZ (1)

Lentiben, Debrecenben, Szolnokon is szolgált. Meg tudja mondani, hogy hova húz a szíve?

Gépesített lövészként kezdtem Lentiben, s bár nem maradtam ott sokáig, mégis meghatározó jelentőségű volt az a szakmai tudás és szolgálati alázat, amit ott tapasztaltam. Még a főiskola alatt megpályáztam az éppen akkoriban, az 1990-es évek derekán létrehozott légi mozgékonyságú zászlóalj egyik beosztását; ezt az alakulatot sokan MH 88. Légimozgékonyságú Zászlóalj vagy MH 88. Gyorsreagálású Zászlóalj néven ismerik. A szakmai alapokat, a pályám elején szerzett tudást egyértelműen ott kaptam a lövészek mellett. Kiváló mestereim és remek kollégáim voltak, akik közül sokan ma is fontos szerepet töltenek be a Magyar Honvédségben. Én ezt a szolnoki korszakot tartom igazán meghatározónak. Tizenhárom évig szolgáltam ott, jobbára Keresztúri László ezredes parancsnoksága alatt. Az ő személyisége, példamutatása és önzetlen segítsége rendkívül sokat jelentett számomra. Szerencsémre 1996-ban adódott egy lehetőség intenzív angolnyelv-tanulásra, majd két hónapot Hollandiában tölthettem egy törzstiszti képzésen. 1997-ben Ciprusra kerültem békefenntartó katonaként, ami óriási hatással volt rám. Utána közel másfél évtizeden át békeműveleti felkészítésekkel foglalkoztam, és az MH Béketámogató Kiképző Központban szolgáltam kiképzőként. Később, a vezérkari tanfolyam elvégzése után Debrecenbe kerültem parancsnokhelyettesnek, de csak rövid időszakra, mert egy év múlva, 2015-ben Hódmezővásárhelyre helyeztek. Ez ismét mérföldkőnek számított, hiszen a hódmezővásárhelyi alakulat már akkor meghatározó szerepet töltött be a haderőben, ráadásul az áthelyezésem után egy héttel kezdődött az európai migrációs válság. Szinte azonnal a déli határszakaszon találtam magam, először a kerítésépítésben, majd a határbiztosítási feladatok megszervezésében vettem részt. 2016-ban visszatértem az MH Béketámogató Kiképző Központba, mint a szervezet parancsnoka. Ez részben a személyes kérésemre történt, hiszen alapvetően családi okok miatt szerettem volna ismét Szolnokra kerülni. Három évig szolgáltam ott, majd a Virginia állambeli Norfolkba mentem, a NATO Transzformációs Parancsnokságra az MH Nemzeti Összekötő Képviselet vezetőjeként. Ez újabb jelentős állomásnak bizonyult a pályafutásomban. Négy évig gyakorlatilag ott éltünk a családommal. Ez volt az elmúlt harminc év leghosszabb időszaka, amit együtt tölthettünk. Nagyon jól éreztem ott magam és rengeteget tanultam. Ha tehetem, azóta is szívesen járok vissza.

3_202508_összevont modul képzés_tartalékosok_PZ (2)

Mi az a tapasztalat vagy ismeret, amit az amerikai szemléletmódból, illetve katonai kultúrából hozott haza?

Az amerikai szemléletből elsősorban azt tanultuk meg, hogy az öngondoskodásnak, önmegvalósításnak rendkívül nagy szerepe van. Mindenki maga formálhatja a sorsát, és ehhez megkapja a lehetőséget az iskolától, a közösségtől, a társadalomtól. Támogatják egymást, és büszkék arra, ha valaki sikeres. Ez nekünk – a teljes családom nevében beszélhetek – nagyon pozitív tapasztalat volt. A katonai módszereket tekintve az volt a legfontosabb számomra, hogy megismerhettem: miként kell úgy vezetni, hogy közben a beosztottak erősségeit ki tudjuk bontakoztatni. Egy katonai egységet úgy lehet sikerre vinni, ha a parancsnok megteremti az alárendeltjei számára a feltételeket, egyben támogatja őket, hogy a feladataikat jól tudják végrehajtani. Ezáltal lesz sikeres maga a vezető és az egész egység is. Az amerikaiak felismerték azt az igazságot, miszerint senki sem ért mindenhez, de mindenki ért valamihez. A siker kulcsa pedig az, ha az adott személy jól végzi a maga feladatát, emellett a többiekkel is együttműködik.

Mi a legnagyobb kihívás egy parancsnok életében? Mi jelenti a legnagyobb felelősséget?

A legnagyobb felelősségnek azt tartom, hogy a parancsnok úgy gondoskodjon a beosztottjairól, hogy közben teljesíti az elöljáró által meghatározott feladatot. Csak akkor lehet elérni a kitűzött célokat, ha a vezető figyel az alárendeltjeire: emberként kezeli őket, folyamatosan kommunikál velük. Nem vagyok híve a nagy, formális beszámoltatásoknak, sokkal inkább szeretem, ha az emberek úgymond mesélnek. Én magam is gyakran osztok meg történeteket, hiszen sok helyen szolgáltam, rengeteg hatás ért, így tele vagyok anekdotákkal. A legnehezebb mégis az: hogyan lehet úgy gondoskodni és motiválni a beosztottakat, hogy a közös sikert elérjük.

4_202508_összevont modul képzés_tartalékosok_PZ (4)

Van esetleg konkrét vezetői hitvallása?

Nem vagyok a „Gyerünk, utánam, rohamra!” típus, sokkal inkább úgy vezetek, hogy szolgálom a feladatot és azokat az embereket, akik a parancsnokságom alatt dolgoznak.

A területvédelmi tartalékos rendszer az elmúlt években látványosan bővült, mára több mint 15 ezer fő tartozik az állományba. Hol van az MH Területvédelmi és Hadkiegészítő Parancsnokság helye a magyar haderőben?

A területvédelmi tartalékos rendszer kiépítése 2017-ben indult, majd 2023-ban kezdte meg működését az MH Területvédelmi Parancsnokság, amely akkor már 7000 főt fogott össze. Ehhez társult aztán a hadkiegészítési feladatkör is, így napjainkra a Magyar Honvédségen belül létrejött egy erős tartalékos pillér. Ez nem a műveleti erőktől különálló rendszer; kiegészíti és növeli azokat a képességeket, amelyekkel a honvédség rendelkezik. Alárendeltjeink minden vármegyében jelen vannak: toborzóirodák, zászlóaljak, több helyen toborzóközpontok és ezredparancsnokságok működnek, tehát gyakorlatilag lefedjük az egész országot. A „helyben toborzunk, helyben képzünk, helyben alkalmazzuk” elvét követjük, ami eddig bevált modellnek bizonyult. Bár voltak kísérletek a járási szintű szervezésre is, a tapasztalatok szerint a vármegyei struktúra stabilan és hatékonyan működik. A siker kulcsa a szoros együttműködés a helyi önkormányzatokkal, kormányzati és társadalmi szervezetekkel. Ez biztosítja, hogy a tartalékosok valódi segítséget tudjanak nyújtani a helyi közösségeknek – legyen szó árvízvédelemről vagy más katasztrófahelyzetről. Úgy gondolom, hogy a mi területünk az elmúlt években látványosan fejlődött, és a jövőben még tovább erősödhet. Már ma is tényezőként jelenik meg a Magyar Honvédség műveleti erői mellett, hozzájárulva az ország védelmi képességeihez.

5_2025000517_Hajmáskér - Tartalékos lövészet_PAK_-5

Milyen eredményekre a legbüszkébb?

Tavaly június óta 40 százalékkal nőtt a tartalékosok létszáma. De nemcsak létszámbővülésről beszélünk, hanem minőségi előrelépésről is. Azok, akik nem teljesítették a tartalékos követelményeket (például a kiképzést), kikerültek a rendszerből, ugyanakkor az újonnan belépők száma bőven 6000 fölött volt. Ebben nagy szerepet játszott a Szeretem, megvédem! elnevezésű kampány, melyet mi magunk is számos rendezvénnyel támogattunk: több száz toborzóeseményt tartottunk országszerte, és a kadétprogrammal is sok fiatalt tudtunk megszólítani. Számukra rövid, intenzív alapkiképzést kínálunk: ők idén is a nyári szünet elején teljesíthették a követelményeket, így maradt idejük a pihenésre. Az anyagi ösztönzők szintén sokat segítettek: a szerződéskötési díj 150 ezer forintra emelkedett, a rendelkezésre állási díj évi 600 ezer forint, amelyet havi bontásban kapnak a tartalékosok. Emellett aki új embert hoz a rendszerbe – és az illető elvégzi a kiképzést, majd legalább fél évig szolgál –, 500 ezer forintos juttatásban részesül. Újdonságként bevezettük az „élményalapú” hétvégi projektkiképzéseket is, amelyek péntek délutántól vasárnap délig tartanak. Ezek különleges lehetőséget jelentenek a tartalékosoknak, ezért szívesen vesznek részt rajtuk. Míg tavaly havonta egy ilyen hétvégét szerveztünk, idén már kettőt, és a rugalmasságra is törekszünk: a kiképzések modulszerűen vagy intenzív formában is elvégezhetők. Emellett nyitva áll az út azok számára, akik a tartalékos szolgálat után szerződéses vagy hivatásos katonaként szeretnének szolgálni a Magyar Honvédségben.

6_2025000517_Hajmáskér - Tartalékos lövészet_PAK_-14

A tavaly csatlakozott állomány közel 10 százaléka bekerült a Magyar Honvédség szerződéses, hivatásos állományába…

Így van, és ez óriási eredmény. A legnagyobb siker ugyanakkor az volt, hogy az eredeti terveinket többszörösen túlteljesítettük, hiszen a korábbi tapasztalatok alapján évente nagyjából 700–800 új tartalékos belépésére lehetett számítani. Lényeges szempont, hogy a szerződéskötéstől számított egy éven belül mindenkinek teljesítenie kell az alapkiképzést, különben kikerül a rendszerből. Ez hatalmas kihívást jelentett a felszerelés, az elhelyezés és a kiképzési kapacitások tekintetében egyaránt. Új bérleményeket biztosítottunk a tartalékosok elszállásolására, új kiképzőhelyeket hoztunk létre, Nagykanizsán és Egerben pedig régi lőtereket állítunk helyre. Számos kisebb infrastrukturális beruházás is történt, amelyek javítják a komfortot és segítik a kiképzéseket. A rendszerünk ugyanakkor eredetileg nem ekkora létszámra lett tervezve, ezért szervezeti racionalizálás is szükséges, különösen az ezred- és zászlóaljtörzsek feltöltésében, hiszen ott kell a legtöbb emberi erőforrást biztosítani. A toborzói állomány létszámát szintén szükséges növelni. A toborzóirodák is folyamatosan megújulnak, s különösen büszkék vagyunk a budapesti Bálna Honvédelmi Központban létesített központi toborzóirodára, amely egy közösségi térben, nem honvédségi ingatlanban működik. Ez egy olyan modell, amelyet szeretnénk máshol is meghonosítani. Hiszünk abban, hogy a személyes élmények – szimulátorok, fegyverek kipróbálása, különleges bemutatók – a legcélravezetőbbek ahhoz, hogy megszólítsuk az embereket.

7_202508_összevont modul képzés_tartalékosok_PZ (6)

Hogyan lehet a fiatalokat, különösen a 18–25 éves korosztályt a leghatékonyabban megszólítani?

Számukra a személyes jelenlét meghatározó tényező. A fiatalok sokkal inkább hisznek a kortársaiknak, mint a szüleiknek, a szomszédnak vagy épp egy plakátnak. Ezért kiemelten fontos, hogy közvetlen kapcsolatot teremtsünk velük. Ugyanakkor a közösségi média szerepe is megkerülhetetlen: ott szintén el tudjuk érni őket. A kulcsszavak: élmény, közösség, technikai színvonal. Olyan lehetőségeket kínálunk, amelyek megfelelnek az elvárásaiknak, egyúttal különleges, a civil életben elérhetetlen tapasztalatokkal is gazdagodhatnak nálunk. Ez az, ami igazán vonzóvá tudja tenni a tartalékos szolgálatot a fiatal generáció számára.

Hogyan látja a területvédelmi tartalékos rendszer jövőjét? Milyen szintet szeretnének elérni az elkövetkező években?

A célunk egyértelmű: szeretném, ha 4-5 éven belül elérnénk azt az összlétszámot, amelyet az Országgyűlés meghatározott a Magyar Honvédség számára. Ez nagyjából 20 ezer fő, és véleményem szerint a lehetőség adott a megvalósításra. A másik, amire igazán büszke lennék, ha a területvédelmi zászlóaljak és ezredek legalább századkötelékben, jól szervezetten, meghatározott körzetekhez rendelve tudnának működni. Ez azt jelentené, hogy a tartalékos rendszer nemcsak önmagában, a területvédelmi ezredeken belül lenne működőképes, hanem ténylegesen kiegészítené a műveleti alakulatok harcképességét. Magyarán: a különböző dandárokban lennének olyan felkészített tartalékos századok, amelyek ismerik a technikát, rendelkeznek a megfelelő kiképzettséggel, és ha szükség van rájuk, azonnal bevethetők a műveleti erők megerősítésére. A létszámcélokat reálisnak tartom, de a kiképzettségi szint tekintetében még sok munka áll előttünk. Vannak jól felkészített lövészeink, de még kevés az olyan alegység, amely század- vagy annál magasabb szinten is képes működni. Jó lenne, ha öt éven belül ott tartanánk, hogy a tartalékos alegységeink századkötelékben is bevethetők és együttműködőképesek a műveleti haderővel.

8_KT20250510valiantpanther_újdörögd1

Szeptember elsején kezdődött meg az Adaptive Hussars 2025 gyakorlat. Milyen konkrét feladatokra készülnek a területvédelmi tartalékos katonák?

A gyakorlaton a területvédelmi tartalékosok nagy számban vesznek részt. Az ezredek különböző szerepkörökben bizonyíthatnak: van, amelyik műveleti feladatokat hajt végre, más alakulat a kritikus infrastruktúra védelmét látja el, megint más pedig szállítmánykísérést teljesít. Emellett lehetőségünk nyílik arra is, hogy az MH Területvédelmi és Hadkiegészítő Parancsnokságot hátországvédelmi parancsnokságként működtessük. Ebben a rendszerben együtt dolgozunk az MH Logisztikai Támogató Parancsnoksággal, az MH Egészségügyi Központtal és a katonai rendészekkel. Immár eljutottunk oda, hogy egy gyakorlaton ne csak az egyes elemeket teszteljük, hanem az egész rendszert. Ez lesz az Adaptive Hussars 2025 egyik legfontosabb hozadéka: megmutatja, miként tudjuk az összes képességet egyszerre, összehangoltan működtetni.

9_2025000517_Hajmáskér - Tartalékos lövészet_PAK_-6

Forrás: Magyar Honvéd magazin 2025. szeptember, honvedelem.hu

Megosztás:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük