Egyre hosszabb ideig fenyegetnek a szabadtéri tüzek, idén 45 százalékkal nőtt az esetek száma

• Katasztrófavédelem
• 2026. november 14.
• 0

A globális felmelegedés, a tartós szárazság és az egyre magasabb hőmérséklet miatt jelentősen növekszik a szabadtéri tüzek kockázata Magyarországon. Az elmúlt tizenöt év átlagához képest 2026-ban 45 százalékkal több ilyen tűzesetet regisztráltak. A problémáról november 12-én országos szakmai konferencián tanácskoztak a katasztrófavédelem, az erdészetek, a mezőgazdaság és az érintett hatóságok képviselői. A résztvevők a megelőzés mellett a drónok, a légi támogatás és az új oltási módszerek lehetőségeit is megvitatták.

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság országos kerekasztal-konferenciát szervezett „A 2026. évi szabadtéri tűzesetek tapasztalatai” címmel. A rendezvényen a vármegyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, az önkormányzati és önkéntes tűzoltóságok, az erdészeti és mezőgazdasági szervezetek, valamint a témában érintett hatóságok, nemzeti parkok és felsőoktatási intézmények szakemberei vettek részt. Az egész napos tanácskozást hibrid formában tartották meg, így a személyesen jelen lévők mellett online is bekapcsolódhattak az érdeklődők.

A konferenciát Fülep Zoltán tűzoltó dandártábornok, országos tűzoltósági főfelügyelő nyitotta meg, aki az idei szabadtéri tűzesetek tapasztalatait és a megelőzés legfontosabb feladatait ismertette. Előadásában rámutatott, hogy az elmúlt tizenöt év átlagához képest idén 45 százalékkal emelkedett a szabadtéri tűzesetek száma. A globális felmelegedés következtében megváltozó időjárási körülmények, a csapadékhiány, a szárazság és az egyre gyakoribb magas hőmérsékleti időszakok miatt a szakemberek arra számítanak, hogy a jövőben tovább erősödhet ez a tendencia.

Összeértek a tavaszi és a nyári tűzveszélyes időszakok

A korábbi években a szabadtéri tüzek szempontjából jól elkülönült a tavaszi és a nyári időszak, az utóbbi években azonban a két szezon egyre inkább összeolvad. A tartós szárazság miatt az év nagyobb részében fennállhat a növényzet fokozott gyulladásveszélye, ami a tűzoltóság számára is folyamatos készenlétet és alkalmazkodást követel. Az idei évben emiatt rekordhosszúságúra nyúlt a tűzgyújtási tilalom időszaka: országosan összesen száz napon keresztül volt érvényben, egyes vármegyékben pedig 285 napon át kellett korlátozni a szabadtéri tűzgyújtást.

A dandártábornok arra is felhívta a figyelmet, hogy a szabadtéri tüzek túlnyomó többsége emberi tevékenységhez kapcsolódik. Az esetek mintegy 97 százalékánál valamilyen emberi közrehatás áll a háttérben, ezért a megelőzésben a lakosság felelőssége is meghatározó. A figyelmetlenül eldobott cigarettacsikk, a szabálytalan hulladékégetés, a mezőgazdasági munkák során keletkező szikra vagy a nem megfelelően eloltott tűz egyaránt komoly károkat okozhat. A szakemberek szerint a hatékony védekezéshez ezért nem elegendő a tűzoltói beavatkozások fejlesztése, a szemléletformálásnak és a szabályok betartásának is kiemelt szerepet kell kapnia.

Drónokkal és légi támogatással is hatékonyabbá tennék a védekezést

A konferencia négy tematikus panelbeszélgetésében az idei év tapasztalatait és a jövőbeni fejlesztési lehetőségeket vették sorra. Az erdő- és vegetációtüzek kezelésével foglalkozó szekcióban a Nébih, a VERGA Zrt., az Északerdő Zrt., a Magyar Honvédség, valamint a Veszprém és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei katasztrófavédelmi szervek és az érintett kormányhivatalok képviselői osztották meg tapasztalataikat. Külön panel foglalkozott a mezőgazdasági és betakarítási munkákhoz kapcsolódó tűzesetekkel és balesetekkel, ahol az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, az Országos Rendőr-főkapitányság és a Győr-Moson-Sopron vármegyei szervek szakemberei is részt vettek.

A délutáni programban a légi eszközök tűzoltásban betöltött szerepe került előtérbe. A résztvevők a dróntechnológia alkalmazási lehetőségeit, a légi felderítés hatékonyságát és a különböző légi támogatási megoldásokat is megvitatták. A beszélgetésekben a Magyar Honvédség, a rendőrség, a BM OKF informatikai főosztálya, a veszprémi drónpilóták és a katasztrófavédelmi műveleti szolgálatok képviselői mellett a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Tűzoltó Szövetség és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakemberei is közreműködtek. Az utolsó szekcióban a szabadtéri tüzek elleni védekezés további lehetőségeit vizsgálták, a HungaroMet, az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a MÁV szakértőinek részvételével.

A résztvevők egy szakmai bemutató keretében az erdőtüzek kezelésének legújabb módszereivel is megismerkedhettek, amelyet a Hesztia Tűzvédelmi és Biztonságtechnikai Kft. tartott. A konferenciát Fülep Zoltán tűzoltó dandártábornok zárta, aki a tanácskozás legfontosabb következtetéseit összegezte. A szakemberek egyetértettek abban, hogy a szabadtéri tüzek visszaszorításához a megelőzés, a korszerű technológiák alkalmazása és a különböző szervezetek közötti együttműködés egyaránt nélkülözhetetlen.

Forrás: Katasztrófavédelem