ADHU 25: adaptív huszárok

• Honvédség
• 2025. október 9.
• 144
• 0

„A huszárság ereje a megújulásban rejlik és abban, hogy mindig a lehető legjobbak akarunk lenni. A magyar könnyűlovasság azért maradt fent több száz éven keresztül, mert mindig képes volt alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Most mi is próbálunk adaptálódni a Magyar Honvédség igényeihez, hogy új, sajátos képességekkel tudjunk hozzájárulni annak erejéhez” – emlékeztetett Varga István ezredes, a gróf Nádasdy Ferenc Huszárosztály parancsnoka.

A honvédség huszárjainak legalapvetőbb feladata az állami és katonai rendezvényeken való protokolláris és díszelgési feladatok ellátása

Ez 2023-tól kiegészült a lovassportokban való részvétellel. Most, két évvel később újabb szerepkörrel bővül a paletta: öt évtized után ismét műveleti feladatokat látnak el a magyar lovaskatonák.

Az állatok legnagyobb előnye, hogy gyorsak; lépésben is körülbelül háromszor olyan sebesen képesek haladni, mint egy gyalogos katona, akár átszegdelt, fedett terepen is, ezért elsősorban járőrözési és felderítési feladatokban célszerű őket bevetni. A 21. századi műveleti környezet azonban modern eszközök alkalmazását is megköveteli, ezért folyamatosan zajlik a huszárok drónképzése.

A jelenlegi rendszer alapján az idei év elejétől minden altiszt, aki részt vesz a Magyar Honvédség huszáraltiszt képzésében drónképzésben is részesül

A cél az, hogy pár éven belül rajonként, félrajonként legalább egy drónkezelő legyen – huszároknál utóbbit csatlásnak hívják, amelyet négy ló és lovasa alkot. Ezt segíti elő, hogy az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár gróf Nádasdy Ferenc Huszárosztálynál a Magyar Honvédségben rendszeresített drónok közül szinte valamennyi megtalálható.

A kibővült feladatrendszerre való felkészülés már hónapokkal korábban megkezdődött, azonban az Adaptive Hussars 2025 országvédelmi gyakorlat adta meg a méltó megmérettetés lehetőségét. Ennek keretében a huszárosztály katonáinak többszöri felderítés során kellett valós képet adniuk egy több tíz kilométerre található vezetési pontra, ezzel segítve a parancsnoki munkát a tiszai átkelés megtervezésében.

„Bár a műveleti képességek tekintetében még nagyon az út elején járunk, nap mint nap azért dolgozunk, hogy azokat minél hamarabb tökéletesíthessük. A gyakorlat után egyből ki fogjuk értékelni a tapasztalatokat. Amit jónak látunk azt beépítjük és továbbfejlesztjük, minden máson pedig változtatunk – legyen szó felszerelésről, harceljárásról vagy eszközökről” – foglalta össze a gróf Nádasdy Ferenc Huszárosztály parancsnoka.

Ma a világ harminckét országában van huszárezred, többek között Franciaországban, az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Nagy-Britanniában, Olaszországban, illetve Dániában.

Van, amelyik már csak nevében az, de több olyan is akad, ahol a mai napig műveleti feladatokat folytatnak a lovaskatonák. „Nemcsak a hagyományok miatt működünk együtt más nemzetek lovasaival – bár ezek nagyban segítik a kapcsolatfelvételt és -ápolást –, de figyeljük a hasonló tevékenységüket is és igyekszünk mindenből tanulni” – hangsúlyozta Varga István ezredes.