A kormány célja egy magas szinten digitalizált haderő kialakítása

Megosztás:
Forrás: honvedelem.hu

A kormány célja, hogy huszonegyedik századi színvonalú, magas szinten digitalizált, az emberre még jobban vigyázó, és a védelem érdekében a technológiát mozgósító hadereje legyen Magyarországnak – jelentette ki a honvédelmi miniszter az Infotér Konferencia Space & Defense Day kiemelt eseményén Balatonfüreden.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf úgy fogalmazott: az a technológiai sokk, amely néhány év alatt mindannyiunk magánéletét is felforgatta, megérkezett a Magyar Honvédségbe is.

Radikális változások indultak meg a magyar haderőben, amely már támaszkodik a digitalizációra, és lehetőséget is lát benne – tette hozzá.

A honvédelmi miniszter előadásában arról beszélt: minden háborúnak megvan a maga természete; az orosz-ukrán háború sajátosságát az adja, hogy részben a drónok és egyéb szenzorok által a frontvonalakon szinte semmi nem történik láthatatlanul.

Ez a transzparencia nagyban megváltoztatta a hadviselés természetét, és ehhez a magyar haderőnek is alkalmazkodnia kell mélyreható folyamatok elindításával a honvédségben – mutatott rá.

A tárcavezető kiemelte: a honvédség hagyományosan „vas alapú” logikában működik, ezért el kell jutni oda, hogy egy adatközpontú, digitalizált rendszerként lehessen rá tekinteni.

A digitális katona megjelenése azt jelenti, hogy a katona egyéni felszerelése olyan digitális adatgenerátorokat tartalmaz, amellyel maga is adatszolgáltatóvá válik, és mindez csatlakozik járműve, valamint a parancsnokság többi más eszközéhez. Ezek az adatok piramisként épülnek egymásra – magyarázta.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf fontosnak nevezte azt is – mivel nagy védettségű nemzeti és NATO-adatok garmadáját kezelik –, hogy az adatbiztonságról is gondoskodni kell. Ehhez pedig az államigazgatásnak is csatlakoznia kell – tette hozzá, utalva arra, hogy ezt az idei Adaptive Hussars gyakorlaton is tesztelték.

A honvédelmi miniszter előadásában felvázolta azokat a területeket, ahová már belépett az új technológia. A virtualizáció megjelenésére példaként említette ki Tatán a tüzér- és harckocsizóknak, Kecskeméten a Gripen-pilótáknak, Hódmezővásárhelyen a Lynx gyalogsági harcjárművek használóinak kiépült szimulációs képességet, megjegyezve, hogy Pápán pedig NATO-keretek között egy szállítórepülőgép-szimulációs rendszer áll rendelkezésre.

Emellett az alapkiképzésben már VR-szemüveg segítségével tudnak bizonyos harcászati elemeket gyakorolni – mondta.

A kiberbiztonságról, valamint az adatok és a nemzeti szuverenitás kapcsolatáról szólva Szalay-Bobrovniczky Kristóf hangsúlyozta: az adatainkról való gondoskodás kiemelt jelentőségű biztonsági körülmény.

Előadása végén a tárcavezető kitért az űriparra, amelynek jelentőségét azzal is érzékeltette, hogy műholdakról származó információ becsatornázása napi feladat már akár az orosz-ukrán háborúban is.

Biró Albert, az Informatika a Társadalomért Egyesület főtitkára a miniszteri beszéd előtt mondott köszöntőjében kiemelte: a védelmi iparágban hatalmas lehetőségek vannak, amit ki kell használni, mert aki nem így tesz, lemarad és kimarad.

Hasonló a helyzet az űriparral is, amely látványos fejlődéseken megy keresztül, és ha nem vigyázunk, Európa könnyen járhat úgy, mint a technológiai szektorban, ahol néhány vállalattól eltekintve európai cég „labdába sem rúghat” – közölte.

Forrás: honvedelem.hu

Megosztás:
Előző cikk Bűnmegelőzés és drogprevenció az egyetemen Következő cikk Jöttek, láttak, túléltek – tét a barettsapka

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük