Virtuális öldöklés – miért veszünk el az akciójátékok világában, és hogyan válhat ez a hasznunkra?

• Honvédség
• 2025. december 22.
• 0

A virtuális világokban könnyen elveszik a modern világ embere. Miben különbözik ez a világ a reálistól? Miért vonz minket? Hogyan lehet egy virtuális öldöklést tartalmazó játéknak pozitív hatása a kognitív működésre?

A számítógépes játékok megjelenése óta a lövöldözős játékok (FPS-ek) rendkívüli népszerűségnek örvendenek, különösen a fiatalabb generációk körében. Ami korábban pusztán hobbi volt, mára sokaknál megélhetéssé és karrierlehetőséggé vált: elég a YouTube-os gaming csatornákra vagy a Twitch élő közvetítéseire gondolni. A játékosok már nemcsak játszanak, hanem tartalmat is gyártanak – videókat, streameket, közösséget.

A lövöldözős játékok pszichológiai hatásai azonban évtizedek óta viták tárgyát képezik. Számos sztereotípia él róluk: hogy függőséget okoznak, rontják a látást, növelik az agressziót. A kutatások eredményei ugyanakkor nem egységesek, és egyre inkább felmerül a kérdés: valóban csak az erőszak áll ezeknek a játékoknak a középpontjában?

Bár első pillantásra az FPS-ek célja valóban az ellenfelek legyőzése, a háttérben komplex kognitív folyamatok zajlanak. Egy tapasztalt játékosnak gyors reakcióidőre, stratégiai gondolkodásra és gyakran csapatmunkára van szüksége. Sok esetben multitaskingol is: kommunikál, zenét hallgat, kommentel. Ezek a képességek fejlesztő hatással lehetnek.

Az FPS-játékok egyik legfontosabb vonzereje a flow élmény: az az állapot, amikor a játékos teljesen belemerül a tevékenységbe, elveszíti az időérzékét, miközben a kihívások és a képességei egyensúlyban vannak. Ehhez társul a kompetitív jelleg és a kontroll érzése, ami különösen motiváló lehet. Nem véletlen, hogy kutatások kapcsolatot találtak a flow élmény és az online játékfüggőség között is.

Az elmúlt években a kutatások fókusza egyre inkább a pozitív hatások felé tolódott. Daphne Bavelier agykutató szerint az akciójátékok akár oktatási és rehabilitációs célokra is használhatók. Vizsgálatok kimutatták, hogy az FPS-játékosok gyakran jobb látási képességekkel, fejlettebb figyelemmel és koncentrációval rendelkeznek. Egyes felmérések szerint míg egy átlagos ember egyszerre három-négy mozgó tárgyat tud követni, egy gamer akár hat-hét tárgyat is.

A játékok az agy figyelmi hálózatait is aktiválják, és hosszabb távon javíthatják a mentális forgatás képességét is. Egy intenzív, kéthetes FPS-tréning hatása még öt hónappal később is kimutatható volt. Mindez arra utal, hogy a videojátékokkal fejleszthetjük is magunkat.

A kulcskérdés azonban nem az, hogy a lövöldözős játékok jók vagy rosszak, hanem az, hogy kinek, mikor és mennyit. Az egyik legfontosabb tényező az életkor: a kutatások szerint a fiatalabbaknál nagyobb a negatív hatások kockázata, míg az idősebb játékosoknál ezek kevésbé jellemzők. A másik lényeges szempont az idő: a túlzás itt sem vezet jóra.

Ahogy Prótagorasz mondta: „Minden dolog mértéke az ember.”

Forrás: mindsetpszichologia.hu