Tűz helyett lánykérés

• Katasztrófavédelem, Rendőrség
• 2025. november 25.
• 0
• 0

Október 22-én különös jelenetre figyeltek fel a Nagykátai Rendőrkapitányság dolgozói: tűzoltók rohantak be a rendőrkapitányság épületébe, mintha valódi riasztás lenne. Pedig ezúttal nem épületből mentettek – hanem egy életre szóló szerelmet pecsételtek meg.

Pontban 14 órakor gördült be a tűzoltóautó a rendőrkapitányság elé. A sisakos tűzoltók felszereléssel a kezükben rohantak a bejárat felé, mintha éles riasztásra érkeznének. Néhány másodperc elteltével azonban világossá vált: itt nem valódi bevetés zajlik. A folyosókon már sorakoztak a mosolygó kollégák telefonokkal és kamerákkal, kíváncsian várva a meglepetést.

A sisak alatt azonban volt valaki, aki valóban izgult. Molnár Attila tűzoltó főtörzsőrmester három hónapja tervezte a lánykérést, hogy párjának, Jandó Dóra századosnak életre szóló pillanatot szerezzen. A szervezésbe titokban bevonta saját kollégáit, sőt Dóra munkahelyi vezetőit és társait is. A tűzoltók lelkesen hozták az ötleteket.

– Sokat gondolkodtam, hogyan lehetne igazán különleges a lánykérés, és arra jutottam, hogy a hivatásunkat is be kellene vonni – meséli Attila. – Volt, aki azt javasolta, hogy létrával emeljenek fel Dóra ablakához, és úgy kopogjak be. Csakhogy a párom a földszinten dolgozik, így ez gyorsan lekerült a listáról. Végül a riasztásimitáció mellett döntöttünk: berohanunk az épületbe, mintha tüzet keresnénk, sisakban, hogy ne ismerjen fel – és az irodájában jön a nagy pillanat.

Dóra éppen dolgozott, amikor meghallotta a hangzavart a folyosón.

– Azt hittem, tűzriadópróba van, csak épp nekem nem szóltak – meséli nevetve. – Aztán amikor Attila belépett a szobába és levette a sisakját, mögötte pedig megláttam a kollégákat a telefonokkal… és még édesanyámat is virágcsokorral, rögtön tudtam, hogy itt most másról van szó.

Attila elővette a gyűrűt, letérdelt, és feltette a kérdést.

A nagyszabású, humoros és megható lánykérés máris legendává vált a kapitányságon. Attila és Dóra története azonban jóval korábban kezdődött. Bár ugyanabban a városban nőttek fel, sokáig csak látásból ismerték egymást. Tíz éve egy lovasrendezvényen beszéltek először, ám akkor mindketten párkapcsolatban éltek, így barátságnál nem lett több.

– Később mindketten elváltunk, és 2,5 évvel később egy rendezvényen újra találkoztunk. Beszélgetni kezdtünk, és szépen lassan kialakult köztünk valami egészen mély – meséli Dóra. – Ma már együtt élünk, és nyárra tervezzük az esküvőt.

A munkájukat is őszintén vállalják egymás előtt. Attila húsz éve tűzoltó gépkocsivezető, tizenhárom település tartozik hozzájuk. Bár kevés a nagy vonulás, a súlyos esetek még mindig mély nyomot hagynak benne.

– Amikor a falu iskolája leégett, nagyon megviselt. Nem csak egy épület volt – történelem, emlékek… Dóra is ott tanult, ahogy a testvére és a nagymamája is – mondja.

Dóra 2006-ban került a BRFK-hoz. Azóta végigjárta a ranglétrát: közlekedési előadóként kezdett, később vizsgáló lett, majd gyermeke születése után az igazgatásrendészetre került. Gyakran találkozik nehéz helyzetű családokkal és iskolakerülő fiatalokkal.

– Küldetésemnek érzem, hogy segítsek a gyerekeknek. Sokszor kimegyek hozzájuk, leülök a szülőkkel és a fiatalokkal beszélgetni, hogy megértsék, miért fontos az iskola – mondja.

Hivatásuk sokszor összeér: nem egyszer fordul elő, hogy Dóra kollégáit és Attilát ugyanarra a helyszínre riasztják.

Forrás: police.hu, Rádi Mónika
Fotó: Nagy Zoltán