Páncélos küzdősport világbajnokságot rendeztek Visegrádon

• Hagyományőrzők
• 2025. július 21.
• 192
• 0

A visegrádi királyi palota udvara adott otthont a Buhurt Világbajnokságnak, amelyet először rendeztek meg Magyarországon.

A középkori stílusú, fegyveres küzdősport világversenye csütörtökön kezdődött és a csúcspontját jelentő csapatküzdelmekkel zárult. A viadalra harminc országból mintegy hétszáz harcos érkezett.

Ujvári Ádám, a Magyar Buhurt Szövetség elnöke és a világbajnokság főszervezője a honvedelem.hu-nak felidézte: a buhurt nemzetközi térnyerése a 2000-es évek elejére nyúlik vissza. Az első hivatalos nemzetközi versenyüket, a Battle of the Nations-t 2009-ben rendezték meg. „Az első világbajnokság a hotini várban volt, akkor még négy válogatott és száz harcos részvételével. 2019-ig egyre nagyobb népszerűséggel, különböző európai helyszíneken rendezték meg, azóta nem volt folytatása.”

A 2023-ban alapított Buhurt International, a középkori páncélos küzdősport irányító és szervező testülete a visegrádi bajnoksággal indította el újragondolt nemzetközi versenysorozatát. A mostani VB rendezési jogát eredetileg Nagyvárad nyerte, ám visszalépése után tavaly ősszel a szervezet megkereste a magyar szövetséget. „Nagy álmunk vált valóra. A visegrádi királyi palotának pontosan azon az udvarán mérkőzünk meg, ahol a középkorban is gyalogos tornákat rendeztek” – ismertette a főszervező, aki egyben a Ferreus Lupus magyar csapat kapitánya is.

A világbajnokságon több kategóriában zajlottak a megmérettetések: egyéni fegyvernemekben – például hosszúkard és szálfegyver –, valamint csapatküzdelmekben 5 az 5, illetve 12 a 12 ellen, majd 30 fő a 30 fő elleni összecsapásokban. Különlegességnek számított az úgynevezett „Outrance” csapatküzdelmi kategória, amelyben akár száznál több harcos is összecsaphatott a küzdőtéren. „A magyar válogatottat több sportegyesületből verbuvált 8 fős alapcsapat és további 20–25 harcos képviselte. A csapatban fiatalok és tapasztaltabb, akár 45 év feletti versenyzők is helyet kaptak” – közölte Ujvári Ádám. Hozzátette: csütörtökön a hosszúkard egyéni versenyében a legjobb nyolcba jutottak, az „Outrance” light súlycsoportban is kiemelkedtek, kard és pajzs kategóriában három dobogós helyet szereztek, míg a szombati 12 fős csapatversenyben a legjobb hatban végeztek.

„Sokan a Trónok harca és egyéb sorozatok népszerűségével magyarázzák a buhurt felfutását, de szerintem nem a popkultúra felel az egyre ismertebbé és elfogadottabbá válásáért. Arról lehet szó, hogy azt bárki el tudja mondani, hogy focizni, birkózni vagy futni jár, de azt, hogy egy középkori palota udvarán teljes páncélban küzd, már csak kevesek” – mondta, kiemelve: már három jelentős sportegyesület foglalkozik a sportág hazai fejlesztésével.

Amerikából, Kínából, Izraelből is érkeztek

A visegrádi buhurt világbajnokságon az Amerikai Egyesült Államok is képviseltette magát. A georgiai Atlantából érkezett Mason Mcnay először vesz részt világversenyen. „Vegyes érzelmekkel küzdök: egyszerre érzem a feszültséget, az örömöt és a félelmet” – árulta el. Mint elmondta: három éve kezdte el a buhurtot űzni, de mindig is érdekelte a harcművészet és a fegyveres küzdelem – már hosszú ideje vív. „Minden más sport csak a harc szimulációja. A buhurt az egyetlen, ami maga az igazi, legalizált erőszak” – közölte. Hozzátette: a buhurtban ugyanakkor szabályrendszer biztosítja, hogy a harcosok a versenyek során ne okozzanak komoly sérülést egymásnak.

„Az amerikai buhurtközösség rengeteget fejlődött, de még nem tart ott, ahol sok más ország. Mint a visegrádi világjátékokon is láthattuk, Mexikónak, Kínának, de még Ausztráliának és Izraelnek is van már csapata. Mi sem akarunk lemaradni” – folytatta. Kiemelte: Közép-Nyugaton, elsősorban Ohio, Indiana és Kentucky térségeiben, egyre erősebb a jelenlét. „A szabályváltozások és a drága felszerelések ugyan nehezítik a belépést, de előbb-utóbb egyre többen kapnak majd kedvet hozzá” – közölte.

Lantos Bence angol-történelem szakos tanár még gimnazistaként kezdett el történelmi hagyományőrzéssel foglalkozni, vívni pedig az Újpesti Torna Egylet szakosztályában tanult. A buhurtba Ujvári Ádám, a Ferreus Lupus csapatkapitánya vezette be. „Kilencedikes koromban álltam be hozzájuk. Kezdetben csak hagyományőrzéssel foglalkoztunk, aztán jöttek a komolyabb megmérettetések. 2016-ban Prágában voltam először világversenyen” – mesélte.

Szerinte a buhurt különlegessége, hogy a páncélban való küzdelem valódi harcélményt ad, nem csak koreografált mozdulatokat, mint sok hagyományőrző eseményen. „Itt tényleg kipróbálhatod, milyen lehetett egy középkori ütközet a lovagkorban. A páncél véd, a másikat sem veszélyezteted, mégis teljes erőbedobással küzdhetsz” – tartja az európai harcmodorokat és fegyverhasználatot felidéző küzdősportról.

Mivel küzdenek?

A harcosok középkori típusú, acélból készült, történelmileg hiteles másolat fegyvermásolatokkal küzdenek. A leggyakoribbak a hosszúkard, az egykezes kard, a buzogány, a fejsze, a lándzsa vagy a dárda, valamint egyéb középkori szúró- és vágófegyverek. A fegyverek élrészei tompítottak, hogy megelőzzék a súlyos sérüléseket. A harc kontrollált, a találatok ereje korlátozott.

Forrás: honvedelem.hu