Mesterséges intelligencia: civilizációs fordulópont stratégiai előnyökkel

Megosztás:

A mesterséges intelligencia használatával újabb civilizációs fordulóponthoz érkezett az emberiség.

Az MI stratégiai előnyt kínál azoknak a szereplőknek, így a katonaiaknak is, amelyek képesek azt gyorsan, etikusan és hatékonyan a működésükbe integrálni – ez az egyik legfontosabb megállapítása „A mesterséges intelligencia hatásainak specifikus vizsgálata” című tanulmánykötetnek, melynek bemutatóját kutatászáró tudományos-szakmai konferenciával egybekötve rendezték meg Budapesten, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat szervezésében.

A mesterséges intelligencia életünk minden területén gyökeres változásokat hoz. Mást és másképp fogunk tanulni, a munka világa teljesen megváltozik, új társadalmi szabályok formálódnak, az államok átalakulnak, új személyes kihívásokkal és biztonsági veszélyekkel találkozunk majd. A haza védelme és a katonai hadviselés ezáltal szintén új kontextusba kerül. A konferencián felszólaló kutatók szerint az MI „nem váltja le és ki” az embert. A jövőben egyszerűen a mesterséges intelligenciával együtt fogunk élni és erre megfelelően fel kell készülnünk.

A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat az MI hazai kutatásának egyik élenjáró szervezete. A KNBSZ Költségvetési Kutatóhelye 2021 óta fejt ki intenzív tudományos tevékenységet e területen – többek között a Budapesti Corvinus Egyetemmel és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Katonai Nemzetbiztonsági Kibertér Műveleti Szakcsoporttal, a könyvbemutató-konferencia társszervezőivel közösen.

MI-stratégia

A magyar kormány öt éve fogadta el hazánk MI-stratégiáját – emlékeztetett védnöki köszöntőjében prof. dr. Palkovics László. A mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos elmondta, az utóbbi hat hónapban felgyorsultak az események, jelenleg egy kompetenciatérképet hoznak létre, hogy pontos kép szülessen arról, ki mivel foglalkozik idehaza az MI területén. Az emberiség új „infrastruktúrája” által felmerülő kihívások megoldásában számítanak az innovatív szervezetek, köztük a KNBSZ együttműködésére is.

„A mesterséges intelligencia eszköz, ami a tudásunk jobb megértését szolgálja” – jelentette ki Palkovics László.

„Ha nem foglalkozunk az MI-vel nem lesz esélyünk olyan problémákat kezelni, amelyekről most még nem is tudunk” – fogalmazott Szabó Károly vezérőrnagy, a KNBSZ főigazgatóhelyettese. Kiemelte, hogy olyan elméleti tudást kell szereznünk a mesterséges intelligenciáról, ami átemelhető a gyakorlatba.

A konferenciának helyt adó és a kutatásban résztvevő Budapesti Corvinus Egyetem nevében dr. Csáki Csaba, MI-ért felelős dékán, egyetemi docens elmondta, hogy intézményük jövőjét két pillérre támaszkodva tervezték meg. Az egyik az MI, a másik a fenntarthatóság. Ennek jegyében fontosnak tartja, hogy „a mesterséges intelligenciára ne felforgató technológiaként tekintsünk”, helyette azt kell elérnünk, hogy az segítse a társadalmat.

„A mesterséges intelligencia hatásainak specifikus vizsgálata” című könyv tizenhét tanulmányt tartalmaz, összesen huszonöt szerzőtől. „Mély, alapos, gondolatébresztő tanulmányok születtek” – értékelte a kötetet annak szakmai lektora, dr. Báldy Péter a szerzők előadásai előtt. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Jogi Továbbképző Intézet igazgatóhelyettese kitért a mesterséges intelligencia használatának etikai kérdéseire, mely a biztonság problémakörével párhuzamosan az egyik fő témája volt az előadásoknak.

„Nem az eszköz veszélyes, hanem az ember, aki mögötte áll vagy ül” – fogalmazott Báldy Péter.

Együtt működés

Dr. Trautmann László a jövő munkakultúrájával kapcsolatban elmondta, általános lesz, hogy ember és a mesterséges intelligencia együtt dolgozik. A Neumann János Egyetem egyetemi docense az állam átalakulása kapcsán, a kialakuló digitális köztársaságról szólva a közjó és igazságosság fontosságáról, az emberi értékrend várható felértékelődéséről beszélt a jelenlévőknek.

A tanulmánykötet egyik társszerkesztője, dr. Magyar Sándor ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar egyetemi docense elismerte, hogy az elképesztő iramú változások miatt nehéz az MI-t stratégiai szinten kezelni, épp ezért hangsúlyozta a rugalmas projektvezetés képességének jelentőségét. Az NKE HHK Katonai Nemzetbiztonsági Tanszékének vezetője több tervezést, adatkezelést és -feldolgozást érintő, egyre fontosabbá váló munkakört nevezett meg a mesterséges intelligenciával összefüggésben – úgy mint angol nevükön a data scientist, data engineer vagy prompt engineer.

Érdekfeszítő előadások sorát hallhatták a jelenlévők a konferencianapon. Szó esett egyebek mellett az MI-alapú pénzügyi csalásokról, a tudásalapú gazdaságról, vállalati megfelelőségről, az átalakuló felnőttképzésről, új készségfejlesztési modellekről, energiaproblémákról, tudásmenedzsmentről, az MI jogi szabályozási kérdéseiről, valamint a mesterséges intelligencia katonai és katonai nemzetbiztonsági célú felhasználásáról.

A konferencia végén dr. Kenedli Tamás ezredes, a KNBSZ Kutatás-fejlesztési és Innovációs Központ vezetője, a tanulmánykötet másik társszerkesztője elmondta, hogy az eddig elvégzett átfogó, sok témakörben folyó kutatásokon túllépve, a kutatások fókuszát a jövőben egyre inkább egy-egy konkrét témakört mélyebben feldolgozó kutatómunkára kell irányítani.

Az alapismeretekre épülő új pilot projektek és valós üzemkörnyezetben végzett hatásmérések indításával érdemes foglalkozni annak érdekében, hogy az elméleti javaslatok gyorsan visszakerüljenek a gyakorlati fejlesztés és szabályozás körforgásába, a hazánk védelmét szolgáló szervezeti működésbe. Hangsúlyozta, hogy tanuló szervezeteket kell építeniük mesterséges intelligenciával támogatott tudásmenedzsment elemekkel. A technológiai fejlődés érdekében együtt kell dolgozniuk ismereteik közös bővítésén. Folyamatosan felül kell vizsgálniuk a technológiához kapcsolódó jogi kereteket, azok megújításán, új szabályozók létrehozásán kell munkálkodniuk.

Mindemellett nem szabad megfeledkezniük arról sem, hogy a technológia bevezetése megköveteli a stratégiai tervezés, az emberi erőforrás-, az informatikai- és a pénzügyi stratégiák gondos összehangolását, melyek hatásai pedig a szervezeti kultúra átalakulását eredményezik majd.

Forrás: honvedelem.hu

Megosztás:
Előző cikk Egy biztos tipp: a Biztonság Hete Következő cikk Gomolygó füstből mentettek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük