HadERŐ: várják a jövő honvédtisztjeit

• Honvédség
• 2026. február 4.
• 0

Február 15-ig lehet jelentkezni hazánk egyetlen katonai felsőoktatási intézményébe, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karára.

„Ez egy gyönyörű, de rengeteg kihívással járó hivatás” – mondta dr. Lippai Péter dandártábornok, az egyetemi kar dékánja a katonai pályáról, aki, ha újrakezdhetné, 40 év után is ugyanezt választaná. A tiszti hivatás szépségei mellett a repülőműszakiak szolgálatáról, a helikopterdandár fejlesztéseiről és a dróntechnológia honvédségi használatáról, valamint a magyar katonák külszolgálatáról szólt az M1 „HadERŐ – Hazámat szolgálom!” műsora február 3-án.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar nem csupán egy nagy presztízsű tudásközpont, hanem a jövő katonai vezetőinek a bölcsője is. Az egyetemen a több mint 200 éves magyar nyelvű tisztképzés hagyományait a modern kor csúcstechnológiájával ötvözik. Itt nem a diploma megszerzése után szereznek valós gyakorlatot a hallgatók, mint más szakmák és hivatások esetében. Az „éles tréning” azt készíti elő, hogy a budapesti Kossuth téren, az ország nyilvánossága előtt letett tiszti esküjük után rögtön megállják a helyüket.

„Szeptember elsején felsorakozik vele szemben száz ember, és amit ő mond, azt fogják végrehajtani. Hát, ez egy óriási felelősség és lehetőség” – fogalmazott dr. Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke a frissen végzett honvédtisztekről.

Simó Bence évekkel ezelőtt azzal az álommal jelentkezett a közszolgálati egyetemre, hogy egyszer majd Gripen vadászrepülőgépet vezethet. A HadERŐ stábjának már hadnagyként, az MH vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár vadászpilótájaként az első repülési élményeiről mesélt. A Gripent repülve, a tavalyi Balti Légtérrendészeti Szolgálat során azóta már részt vett élete első éles bevetésén is.

Kanyó Rebeka hadnagy 2023-ban végzett, mint katonai logisztikai vezető. „Mindig is Tatára szerettem volna kerülni. Itt rengeteg lehetősége van a frissen végzett tiszteknek, az altiszteknek és a legénységi állománynak, mert itt van nálunk az összes új technika” – árulta el az MH Klapka György 1. Páncélosdandár önjáró lövegjavító szakaszának szakaszparancsnoka, utalva többek között a Leopard 2A7HU harckocsikra, a Gidrán páncélozott harcjárművekre és a PzH 2000HU önjáró lövegekre.

Új haditechnika Tata mellett Szolnokra is „bőven” érkezett

„Nagy haszonélvezői vagyunk a haderőfejlesztésnek, gyakorlatilag elsőként kaptunk új eszközöket a H145M flotta formájában, és immár a H225-ös helikoptereink flottája is teljes. Emellett márciusban adják át az új hangárkomplexumunkat” – számolt be a fejlesztésekről Kovács Krisztián ezredes, az MH Kiss József 86. Helikopterdandár parancsnoka. Az alakulat katonái a honvédségen belül elsőként szolgálhatnak az új eszközökkel, az új eljárásrendek alkalmazásával.

Ha a repülő vagy a helikopter a levegőben van, akkor a műszaki katonák jól végzik a dolgukat. A tavalyi Adaptive Hussars 2025 összhaderőnemi országvédelmi gyakorlat során volt olyan nap, amikor a szolnoki dandár légijárműveinek több mint 80 százaléka látott el valamilyen feladatot – ehhez pedig nagyon komoly tervezés szükséges. „Ez óriási eredmény” – jelentette ki Kovács Krisztán ezredes, aki az alakulat minden egyes tagjára büszke.

A légi és légvédelmi eszközök jelentősége egyre nagyobb, miután Európa-szerte nő a civil és katonai légtérsértések száma. Ezek nagy része drónokkal történik. A tavaly szeptemberi lengyelországi incidens, amikor egy nap alatt 19 pilóta nélküli légijármű repült be az ország légterébe fordulópontot jelentett. A NATO is reagált, lelőtték a drónok egy részét. Mindez közvetetten a magyar katonákat is érintette, akik épp ez időben látták el a Balti Légtérrendészeti Szolgálatot Litvániában.

„Az elmúlt három év alatt, gyakorlatilag amióta az orosz-ukrán konfliktus van, robbanásszerűen fejlődött a dróntechnológiának mind a katonai, mind a polgári alkalmazása. Azonban nem idegen tőlünk ez a szakterület, hiszen 2022 előtt is alkalmazott a Magyar Honvédség drónokat. A felderítő ezrednél és a különleges műveleti alakulatunknál is használtuk ezeket elsősorban felderítésre és megfigyelésre” – közölte Somogyi Zoltán vezérőrnagy. A Honvéd Vezérkar törzsigazgatója a műsorban úgy nyilatkozott, hogy a NATO és Magyarország szabályozási feltételeit egyaránt igazítani kell ahhoz, hogy a pilóta nélküli repülőeszközöket minél hatékonyabban tudja alkalmazni a honvédség, illetve szükség esetén képes legyen gátolni, semlegesíteni azokat az eszközöket, amelyek engedély nélkül jutnak be Magyarország légterébe.

A dróntechnológia megjelenése új biztonsági kihívásokat hoz magával, amelyekre – miképp a régiek esetében is történt – igazából nemzetközi összefogással lehet megfelelő válaszlépéseket találni.

A magyar katonák jelenleg három kontinensen, 15 országban teljesítenek szolgálatot különböző missziókban és műveletekben. Hazánk a NATO, az Európai Unió, illetve az Egyesült Nemzetek Szervezetének küldetéseiben egyaránt szerepet vállal. Koszovóban, a NATO vezetésű KFOR misszióban a kezdetektől, ahogy Bosznia-Hercegovinában is, az EUFOR Althea békefenntartó műveletben.

Katonáink Irakban többféle beosztásban járulnak hozzá a térség stabilizálásához. 2000 májusa óta delegál hazánk fegyvertelen katonai megfigyelőket az ENSZ nyugat-szaharai missziójába is. A Magyar Honvédség szintén kiveszi a részét a libanoni és ciprusi békefenntartó misszióiból. A magyar katonák tudására nemzetközi szinten is számítanak, s emellett missziós tapasztalataikat Magyarország védelmében is kamatoztathatják.

„Rendkívül modern hadereje van Magyarországnak. A Magyar Honvédség felszerelése sok tekintetben modernebb, mint a belga vagy a holland, vagy akár a francia hadseregé” – nyilatkozta a HadERŐ-nek Demkó Attila, biztonságpolitikai szakértő. Egész egyszerűen azért, mert mi most, jó ütemben vásároltunk, ráadásul hadiipart is hoztunk Magyarországra – tette hozzá. „Méretéhez és gazdasági erejéhez képest sok nyugat-európai országnál jobban teljesít Magyarország” – jelentette ki az NKE John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa. Az adásban elmondta: a magyar haderő az 52-54. a világon, a térségben az egyik legerősebb a hazánkhoz mérhető államok tekintetében.

Az M1 „HadERŐ – Hazámat szolgálom!” című magazinműsor február 3-ai adása ezen a linken tekinthető meg.

Forrás: honvedelem.hu