HadERŐ: újraéledt a fegyvergyártás itthon

• Honvédség
• 2026. április 1.
• 0

Mit néz meg először egy lövész egy új géppuskán? És milyen jövő vár a honvéd kadétokra érettségi után? Többek között ezekre a kérdésekre is választ ad az M1 HadERŐ – Hazámat szolgálom című magazinműsora.

Hazánkban jelenleg több mint húszezer nyugállományú katona él, akik esküjükhöz hűen nyugdíjas éveikben is katonaként élik mindennapjaikat. Nyitrai Zsolt, a kiemelt társadalompolitikai ügyek miniszterelnöki biztosa a műsorban elmondta: a kormány folyamatosan, kiszámítható forrásokkal támogatja az érdekképviseleti szervezeteket. Kiemelte továbbá, hogy fontos feladat mindig képben tartani a veteránokat az aktuális haderőfejlesztési programokkal kapcsolatban.

Ezt a törődést erősítette meg Keszthelyi Gyula nyugállományú dandártábornok, a Honvédségi Nyugdíjas Klubok Országos Szövetségének elnöke is. Kifejtette: a támogatások mellett hatalmas gesztus volt a Honvédelmi Minisztérium részéről a nyugállományúak meghívása az Adaptive Hussars 2025 gyakorlatra, valamint a tisztavatásokra. Így a több mint háromezer tagot számláló szövetségük képviselői testközelből is megismerkedhettek a legújabb haditechnikai eszközökkel.

A műsor stábja a csongrádi fegyverüzembe is ellátogatott, ahol 2017-ben újraindult a hazai kézilőfegyver-fejlesztés. Bozó Gábor, a Gestamen Kutatás Fejlesztés Zrt. vezérigazgatója rámutatott, hogy a saját fegyvergyártás nemcsak nemzetbiztonsági, hanem jelentős nemzetgazdasági kérdés is. Az üzemben a kreatív alkotómunka találkozik a mérnöki precizitással: külföldi, nagymúltú cégektől hazatért magyar profik dolgoznak azon, hogy az ország ellátási kiszolgáltatottsága minimálisra csökkenjen.

Istvánovics Mihály fejlesztési vezető, aki korábban három évtizedet töltött külföldi hadiipari üzemekben, elmondta: céljuk, hogy a kint elsajátított technológiákat hazai környezetben is meghonosítsák. Később, a tatai lőtéren zajló tesztek kapcsán hozzátette: óriási büszkeség, hogy a nyolcvanéves lemaradást áthidalva olyan eszközöket tudnak a katonák kezébe adni, amiket nemcsak jól tudnak használni, de akár szeretni is tudják a használatukat.

A tervezési folyamat után az igazi próbatételt a terep jelenti. A stáb a tatai lőtéren rögzítette, ahogy a katonák éleslövészet során tesztelik az új, 5,56 milliméteres golyószórókat és a 7,62 milliméteres géppuskákat.

Soós Mihály százados, az MH Klapka György 1. Páncélosdandár tisztje elmondta: a lövészkatonák először mindig a fegyver súlyát nézik meg, hiszen hosszú műveletek során a nehéz eszköz fokozza a kimerültséget. Emellett kulcsfontosságú a hatótáv, a kaliber, valamint az interoperabilitás – vagyis az, hogy a fegyver mennyire kompatibilis a NATO-rendszerrel, a lőszerekkel, a szereléksínekkel, és az egyéb optikai célzóberendezésekkel.

Az adás utolsó blokkja a jövő generációjára fókuszál. A hazai tisztképzés bölcsőjének számító intézményekben (többek között Debrecenben, Hódmezővásárhelyen, Nyíregyházán és Szolnokon) a kadétok napi szinten találkoznak a katonasággal, így szinte belenőnek ebbe a közegbe.

Dr. Lippai Péter dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának dékánja kifejtette: mindig egyértelműen látszik, ki érkezik a kadétok közül, hiszen ők rendkívül motiváltak és önként jelentkeznek a feladatokra. Hozzátette: a katonai előképzés egyben kőkemény vezetőképzés is, ami a polgári életben ugyanúgy hasznos. Aki nem a katonai pályát választja, abban is megvan a vezető magyar értelmiségi elit potenciálja, ami létfontosságú, hiszen a honvédelem össztársadalmi ügy.

Az M1 „HadERŐ – Hazámat szolgálom!” című magazinműsor március 31-ei adása itt tekinthető meg.

Forrás: honvedelem.hu