HadERŐ: pilóták és repülésirányítók – égi szolgálat

• Honvédség
• 2026. január 15.
• 0

Hogyan válhat az emberből vadászpilóta? S ha már valaki az, akkor hogyan maradhat életben egy katapultálás után a tengerben? Mi a feladatuk és milyen évre számítanak a légiforgalmi irányítók Szolnokon? Többek között ezekre a kérdésekre adott választ az M1 „HadERŐ – Hazámat szolgálom!” című műsorának január 13-ai adása.

Simó Bence hadnagy 2024-ben már közel járt ahhoz, hogy egy nap – valóra váltva gyermekkori álmát – Gripen-pilóta legyen. Kitartásának és szorgalmának köszönhetően a régi terve ma már több mint puszta motiváció – valósággá és a hivatásává vált.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen végzett tanulmányai után Kanadában folytatta képzését, ahol először vezetett sugárhajtású repülőgépet, egy CT-155 Hawkot. Bár ez jelentette számára a belépőt a vadászrepülés világába, végig a Gripen lebegett a szeme előtt. Útja az észak-amerikai kontinensről előbb Svédországba, majd Kecskemétre, az MH vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandárhoz vezetett.

„Emlékszem az első repülésemre a Gripennel, ami a repülés előtt feltűnt, hogy milyen sok ruhát veszünk magunkra, és mennyire szűk a kabin. Ez kicsit kényelmetlen érzés volt elsőre, de maga a repülés az nagyon felemelő volt” – emlékezett vissza Simó hadnagy.

Az itthoni taktikai kiképzését követően tavaly Litvániában, a Balti Légtérrendészeti Misszióban (Baltic Air Policing – BAP) vett részt élete első éles bevetésén – hivatásos vadászpilótaként.

Az Észtország, Lettország és Litvánia légtérvédelmét biztosító BAP-misszióban szolgáló pilótáknak különösen ébernek és felkészültnek kell lenniük, hiszen jelenleg, az orosz-ukrán háború idején, ez a NATO egyik legveszélyesebb művelete. A pilóták számos éles bevetésen vesznek részt, ahol felfegyverzett repülőgépek elfogására is sor kerülhet. A feladatokat párban hajtják végre, és extra hangsúlyt fektetnek a kommunikációra.

Egy riasztás során 15 percük van arra, hogy felöltözzenek, közben átbeszéljék a rendelkezésre álló információkat és levegőbe emelkedjenek, így a gyorsaság kulcsfontosságú. A levegőben taktikai frekvencián kommunikálnak, gyakran a hangsebesség 90 százalékával közelítve meg az azonosítandó légijárműveket.

Habár nem a ruha teszi a katonát, a különböző felszerelések és a védőruha is nagyban hozzájárulnak a pilóták életben maradásához. A baltikumi misszió során nem ritka, hogy nagy kiterjedésű vízfelület felett kell repülniük. Éppen ezért a pilóták vízálló Immerson ruhával, ejtőernyővel, életmentő csónakkal vannak felszerelve. Simó hadnagy öltözéke többek között ivóvízzel, jelzősíppal, jelzőtükörrel, iránytűvel, túlélőkéssel és egy rádióval ellátott.

A sikeres bevetések azonban nem csak a pilótákon és a felszereléseken múlnak. Az irányítótoronyban ülőkön is hatalmas a felelősség. A HadERŐ-nek Török András hadnagy, az MH Kiss József 86. Helikopterdandár légiforgalmi irányítója mesélt arról, milyen volt az ő első repülésirányítása.

„Nagyon izgatott voltam, már alig vártam, hogy végre beleszóljak a rádióba, hogy legyen repülés. Elsősorban a földi mozgásokat kezeltem még akkor.”

A szolnoki alakulat jelenti a jövő pilótáinak bölcsőjét, ugyanis, aki a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, mint légijármű vezető végez, az tanulmányai harmadik évében itt sajátíthatja el a repüléshez szükséges alapokat.

A dandár tagjai idén igen mozgalmas évre számítanak, miután a szolnoki bázisra megérkezett a haderőfejlesztés részeként beszerzett összes helikopter. A forgószárnyasok irányítása – lassabb mivoltukból kifolyólag – másfajta kihívást jelent, mint a vadászgépeké, de ez természetes a szolnoki irányítótoronyban szolgálók számára.

A HadERŐ január 13-ai adásának végén az újév hazánkat és Európát érintő biztonságpolitikai kihívásairól Demkó Attila szakértő nyilatkozott a nézőknek.

Az M1 „HadERŐ – Hazámat szolgálom!” című magazinműsor január 13-ai adása ezen a linken tekinthető meg.

Forrás: honvedelem.hu