Az Embraer KC-390 Millennium nyerte a „Concours d’Elegance” díjat

2024-et írtunk, amikor az angliai Fairford városában szokás szerint megrendezett Royal International Air Tattoon, a világ egyik legnagyobb katonai repülőbemutatóján az Embraer KC-390 Millennium elnyerte a „Concours d’Elegance” díjat. Az első, teljes egészében a 21. században tervezett és fejlesztett, sugárhajtású, közepes katonai szállítógép azonban nemcsak „elegancia” terén hódít. Gyorsaságának, modernitásának és többcélúságának köszönhetően egyre több haderő választja a típust – ahogy tette azt hazánk is, úttörőként. Az első gép 2024. szeptember 5-én érkezett meg Kecskemétre, a Magyar Honvédség vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár bázisára, a második érkezése pedig hamarosan várható.

Az 1969-ben alapított brazil Embraer a repülőgépipar harmadik legnagyobb repülőgépgyártó vállalata a Boeing és az Airbus után. Ellenben az egyetlen, amely katonai, kereskedelmi és üzleti repülőgépek gyártásával egyaránt foglalkozik. A vállalatnak feltett célja stratégiai jelentőségűvé válni a globális védelmi ipari piacon, míg Brazíliában a „védelem bölcsője” címre pályáznak.

Nem meglepő hát, hogy valamennyi műveleti területen – beleértve a kiberteret és az űr tartományát – fejlesztésekkel rendelkeznek: a radaroktól kezdve a brazil haditengerészet fregattjainak elektronikai rendszerein át a műholdakig. A siker útjának kikövezésében elsősorban mégis a KC-390 megálmodása játszotta a főszerepet.

A 2000-es évek második felében aktuálissá vált a brazil fegyveres erők szállítórepülőgép flottájának cseréje. A megoldás egyértelműnek látszott: új C–130 Hercules gépek beszerzése a rendszeresítettek helyett. Ekkor lépett be a képbe az Embraer, a lehetetlenre vállalkozva: vetélytársat kínáltak a nemében legjobbnak és legelterjedtebbnek számító C-130-assal szemben.

Hosszú évek tervezési munkálatainak – és a hadsereg vezetésével való szoros együttműködésnek – köszönhetően 2014-re megszületett a prototípus, mely 2015-ben végrehajtotta első sikeres repülését. Ezt még több repülés és rendszertesztelés követte, mígnem 2019. szeptember 4-én hivatalosan is átadták az első sorozatgyártott KC-390-et a brazil légierőnek.

Ezzel kezdetét vette a sikertörténet…

Marcio Monteiro, az Embraer Defense & Security (Védelem & Biztonság) részlegének piackutatásért felelős alelnöke és marketingigazgatója szerint a recept eléggé összetett. A KC-390-et a C-130 típushoz képest könnyebb kezelni és sokkal kevesebb karbantartást igényel. A gépet úgy tervezték, hogy a hadrafoghatósága a lehető legmagasabb legyen. És csupán húsz százalék körül maradjon a tervezett karbantartásra és a felmerülő problémák javítására fordítandó idő. Ez a jelenlegi tapasztalatok alapján még ennél is kevesebb időt igényel, amihez nagyban hozzájárul, hogy az eszköz minden egyes indításkor monitorozza valamennyi rendszerét. Különös tekintettel a hajtóműre, az elektronikai és üzemanyagrendszerre, valamint a légkondicionáló-rendszerre.

A típus egyik legnagyobb előnye – a gyorsasága és modernitása mellett – a többcélúsága. Különböző konfigurációinak köszönhetően a személyi állomány és rakományok, eszközök szállítása mellett légideszantra, légi utántöltésre, légi egészségügyi kiürítésre, humanitárius vészhelyzetek és katasztrófák esetén segélyszállításra, valamint tűzoltásra egyaránt alkalmazható, mely paletta hamarosan vízi kutató-mentő képességekkel is bővül a brazil és portugál légierő igényeihez igazodva. A fejlesztések azonban nem állnak meg. A jelenlegi elsődleges cél, hogy a Millennium alkalmas legyen felderítési, megfigyelési és hírszerzési (ISR- Intelligence, Surveillance and Reconnaissance) feladatok végrehajtására is.

„Ami a katonai szállítórepülőgépeket illeti, a KC-390 hamar sztenderddé vált, különösen Európa számára – emlékeztetett Marcio Monteiro. – Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy Magyarország minket választott. Portugália a kezdetektől fogva partnerünk volt a programban. Azonban Magyarország volt az első, amely felismerte a platformban rejlő lehetőségeket – ezért is értékeljük ennyire a kapcsolatunkat a Magyar Honvédséggel. Azt szeretnénk, hogy a magyar légierő sikeres legyen, és ezáltal etalonná váljon a platform alkalmazásában” – emelte ki az Embraer Defense & Security részlegének piackutatásért felelős alelnöke és marketingigazgatója.

A brazil megrendelés után ugyanis Portugália már 2019-ben öt gépet vásárolt, és az eddigi tapasztalataik alapján kilátásba helyezték még tíz eszköz beszerzését.

Ez azonban köszönhető annak is, hogy a gép törzsének egy része portugál beszállítóktól érkezik, így Magyarország volt az első, amely érdekeltség nélkül döntött az újgenerációs légijármű mellett. A beszerzésre tervezett két gép közül az első 2024-es rendszeresítése óta már műveleti feladatokban is részt vett. A második eszköznek pedig hamarosan megkezdődik az átadás-átvételi folyamata.

„Minden haderő mozgatórugója a mobilitás. Ehhez szükség volt hazánkban is egy megfelelő eszközre, amellyel a katonai személy- és teherszállítást mindenféle körülmény között végre tudjuk hajtani. A KC-390-es a korábban üzemeltetett An-26 szovjet gyártású repülőgépekhez képest egy nagyságrendekkel modernebb eszköz, mely méltán tükrözi a mai kor színvonalát. Az eddigi műveleti tapasztalatok is ezt támasztják alá: könnyen kezelhető és jól karbantartható géppel bővült a honvédség eszközparkja” – hangsúlyozta Mavronyi Róbert alezredes, a Honvéd Vezérkar Képességfejlesztési Iroda KC-390 programfelelőse.

Az Adaptive Hussars 2025 országvédelmi gyakorlat alatt szállítási és deszantfeladatokban vetették be a repülőgépet. A közelmúltban a különleges erők átcsoportosítását több esetben is ezen gép alkalmazásával valósították meg. Egyrészt a Black Swan 2025 többnemzeti különleges műveleti gyakorlatra való kitelepüléskor. Másrészt az ADHU25 részeként Észak-Macedóniában megtartott Cold Peak 2025 gyakorlaton való részvétel érdekében. A légi deszant képességet is az MH Különleges Műveleti Parancsnokság, annak is újonnan megalakult ejtőernyős századának katonái tesztelték először a nullponti lő- és gyakorlótéren.

Hazánk elsőként vásárolt a Millenniumhoz olyan speciális betegszállító eszközt (Intensive Care Unit-ICU), amelynek segítségével intenzív ellátásra szoruló sérülteket is lehet a fedélzeten szállítani, melyet idén augusztusban vetettek próba alá. A közeljövőben pedig – tervezetten a 2026-os év során – szintén pionírként kezdjük el tesztelni a gyárral együttműködésben a légi utántöltési képességet, ezzel lehetővé téve a Gripen flotta légi-utántöltését nemzetközi segítség nélkül.

Hazánkat több más ország is követte a brazil gyártmány melletti elköteleződésben. Ausztriával, Hollandiával, Dél-Koreával, Csehországgal és Svédországgal már meg is köttetett a szerződés. Emellett Litvániával és Szlovákiával jelenleg is zajlanak a tárgyalások, de közel járnak a szerződések véglegesítéséhez.

Az összes eddigi megrendelés számához viszonyítva – mely jelenleg meghaladja az ötvenet – öt-hat repülőgép gördül ki a gyártósorról évente. Ezt 2030-ra terveznek megkétszerezni. A teljes kapacitás tizennyolc gép lenne egy évben, ehhez viszont nagyobb személyzetre és biztosabb beszállítói láncokra lenne szükség. Pedig a brazíliai São Paulo állambeli gyártókomplexumnak már így is több különböző csarnokában, több tízezer négyzetméteren folyik a gépek összeszerelése.

Az első lépés a portugál és cseh beszállítóktól érkező törzspanelek összeállítása, valamint a szárnyak teljes egészében helyben történő előállítása. Ehhez mintegy hatvanezer szegecs szükséges, így a munkafolyamatok ezen részét a gyorsaság és precizitás érdekében robotok végzik. Minden más munkaállomáson azonban néhány fős szakértői gárda tevékenykedik.

Amint kész vannak a főelemek, a festőcsarnokba kerülnek át, ahol megkapják a megrendelő ország által kért színt és mintázatot a végleges összeszerelés előtt. Bár bevett szokásnak e sorrend megcserélése számít – vagyis előbb az összeállítás és csak utána a festés –, a brazilok szerint így nemcsak szebb, de tartósabb is lesz a végeredmény. Amelyet a sérülések elkerülése érdekében egy további viaszréteggel is lefednek a hivatalos átadásig.

A két félszárny összeillesztése az egyik legnagyobb precizitást kívánó lépés. A pontos illesztés érdekében – mely aztán a légijármű stabilitását adja – lézeres mérőrendszereket alkalmaznak a gyártósoron. Ezt a hidraulika, avionika, kommunikációs rendszerek, valamint elektromos berendezések integrálása követi. Majd még az első áramra helyezés előtt szerelik fel a gépet többek között a futóművel és bizonyos külső berendezésekkel.

Amint minden szerelési folyamat lezárult, először statikus szerkezeti teszteket, majd hidraulikus, valamint elektronikai és avionikai teszteket hajtanak végre. Az átadás előtti utolsó, legfontosabb mozzanat a tesztrepülés. Ott jártunkkor a Magyar Honvédség számára gyártott második gép az átadásra már szinte teljesen kész állapotban volt. Csak az utolsó simítások hiányoztak a gyártási folyamat lezárása előtt. Az átadás-átvételi folyamat – amelynek során a magyar szakemberek is ellenőrzik a gépet – még nem kezdődött meg.

Egy biztos, a Millenniumnak az elmúlt öt év eladási adatai alapján a jelenlegi gyártási kapacitás mellett is sikerült a legnagyobb érdeklődést kiváltó katonai szállítórepülőgéppé válnia a világpiacon, s ez a tendencia nem látszik változni a közeljövőben.

Forrás: honvedelem.hu