A tudomány a szolgálat kiteljesedése

• Honvédség
• 2026. február 27.
• 0

"A hiánypótló kiadvány fő üzenete a fiatal tisztek és hallgatók számára, hogy nem kell választani a szolgálat és a tudomány között, a fegyelem és kreativitás között. Egyszerre lehet vezetni és tanulni, szolgálni és kutatni, a hadtörténet eredményeit a művelettervezésben érvényesíteni, fejlesztéseinket tudományosan megalapozni. Katonaakadémikusaink életében és ma is ez a hadtudomány útja, ez a hadtudós felelőssége, és ez alapozza meg a hadtudomány életünk minden szegmensére kiterjedő hatását” – mondta a dr. Padányi József és dr. Hausner Gábor szerkesztésében megjelent A Magyar Tudományos Akadémia katona tagjai című kötetről dr. Czermann János, a Honvédelmi Minisztérium humánerőforrásért felelős helyettes államtitkára a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Székházában.

A Zrínyi Kiadó kötetével kapcsolatban Czermann János elmondta, az MTA megalapításakor az első felajánlást gróf Széchenyi István adta, aki fiatal korában katona volt, vagyis a katonák és az MTA együttműködése kétszáz évvel ezelőtt, a megalapításkor kezdődött.

Kétszáz éve megfogalmazódott az igény a hadtudomány magyar nyelvű művelésére, így a katonaakadémikusok, katonatudósok mindig is az MTA részesei voltak. Kiss Károly főhadnagy volt az első katona, aki 1831-ben az akadémia levelező tagjává vált. Az 1848-49-es szabadságharcban több katonatudós is részese volt a Magyar Honvédség megalapításának.

Czermann János elmondta, a magyar hadtudomány a 20. század közepéig virágkorát élte, majd a politikai változások miatt csak a rendszerváltás után, 1994-ben alakult újjá a Hadtudományi Bizottság.

„A kötet érdekessége, hogy a portrészerűen bemutatott huszonhat személy között olyan katonatudósokat is megismerhetünk, akik nem katonai, hanem civil tudományos területen alkottak maradandót. Ez a huszonhat életút felölei mind a kétszáz évet, mellyel a kötet kiválóan rávilágít a kétszár év történeti különbözőségeire” – mondta a helyettes államtitkár.

Prof. dr. Padányi József nyugalmazott vezérőrnagy, egyetemi tanár, a Magyar Hadtudományi Társaság (MHTT) elnöke a kötetről elmondta, az egyik legnehezebb szerkesztői feladat a huszonhat tudós kiválasztása volt, ugyanis könnyen lehetett volna ez a szám magasabb, de jóval kisebb is. Módszertanukkal kapcsolatban elmondta, kiválasztásuk fő szempontja az volt, hogy olyan személyeket mutassanak be, akik egyszerre bizonyítottak katonaként és – civil vagy hadtudományi területen – tudósként is.

A két területen kiválóan helytálló katonatudósok táborát erősíti Martin Lajos, aki az 1848-49-es szabadságharc idején, önkéntes tüzérként a röppentyű stabilizálásán dolgozott, majd egyetemi tanárként helyezkedett el, illetve Magyaroroszágon elsőként a repülőgép és a kormányozható léghajó elméletével foglalkozott. 1861-ben az MTA levelező tagja lett.

A könyvbemutatón jelen volt dr. Deli Gergely, a Nemzeti Köszszolgálati Egyetem rektora.

Forrás: honvedelem.hu