A működést akarattal, hozzáállással, felelősen tartsuk fenn

• Polgárőrség, Rendőrség
• 2026. február 10.
• 0

Második állomására, a Tolna vármegyei Iregszemcsére érkezett a decemberben az Országos Polgárőr Szövetség és az Országos Rendőr-főkapitányság által hagyományteremtő szándékkal elindított interaktív pódiumbeszélgetés-sorozat. A fórumon egyebek közt szóba került a közbiztonság helyzete, a polgárőrök és a rendőrök kapcsolata, és polgárőrség jövője is.

A közönség soraiban ezúttal Tolna, Baranya, Somogy, Zala, Vas, Veszprém, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Fejér, Pest, Nógrád, Bács-Kiskun vármegye és Budapest polgárőreinek képviselői, valamint Tolna vármegye két főkapitány-helyettese és a rendőrkapitányságok vezetői foglaltak helyet.

Köszöntőjében Tóth Szabolcs, Iregszemcse község polgármestere kiemelte, egy ilyen alkalom nem csupán szakmai program, hanem találkozás, párbeszéd és közös gondolkodás is. „Szolgálunk és védünk.” „A közbiztonságért, a lakosságért.” Két rövid mondat, két jelmondat, mégis mindkettő mögött emberek állnak. Döntések, felelősség, szolgálat. Olyan vállalások, amelyek nemcsak akkor érvényesek, amikor minden rendben van, hanem akkor is, amikor fáradtak vagyunk, amikor nehéz döntéseket kell meghozni, vagy amikor kevesebb a siker, mint amennyit reméltünk” – fogalmazott a házigazda település vezetője.

A pódiumbeszélgetésen, amelyet Bakonyi Ágnes az OPSZ sajtófőnöke vezetett részt vett, prof. dr. Finszter Géza kriminológus, dr. Kuczik János rendőr vezérőrnagy, az országos rendőr-főkapitány rendészeti helyettese, dr. Túrós András, az OPSZ elnöke és Süli János, a térség országgyűlési képviselője.

Közbiztonság fenntartása

Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy Magyarország világviszonylatban is jó közbiztonsága meddig tartható fenn és mi befolyásolja, Kuczik János elsősorban azt emelete ki, hogy a célokat mindig egyértelműen kell meghatározni. Az oda vezető utat meg kell tervezni, annak mentén kell lelkiismeretesen haladni. Kiemelte, hogy a magyar rendőröknek óriási segítséget jelent, hogy olyan társaik vannak a bűnmegelőzésben, bűnfelderítésben, mint a polgárőrök. A rendőrség és a polgárőrség együttműködése meghatározó pontja, garanciája lesz a közbiztonság fenntartásának – hangsúlyozta a rendőr vezérőrnagy.

Túrós András szerint a közbiztonság megteremtése nem óhaj kérdése, hanem akarat és elhatározás. Kiemelte, az elmúlt 30-35 év közbiztonságát ismerve azt tapasztalja, fontos kérdés, hogy a mindenkori kormány akar, vagy nem akar erős közbiztonságot. A kormányzatnak szükséges egy elhatározása, amelyhez a feltételeket meg kell teremtenie, például a jogszabályi hátteret a bűncselekmények visszaszorítása érdekében. Az OPSZ elnöke úgy véli, szükség van még emellett egy jól felszerelt rendőrségre, valamint egy őket segítő lakossági háttérre, amit a polgárőrség biztosít. Mindehhez pedig kell a harmónia, amely ezeket egybegyúrja, és akkor megteremtődhet a lehetőség arra, hogy kialakuljon egy kiváló közbiztonság. „A polgárőrség rajta van a jó közbiztonság szekerén” – mondta az elnök.

 Prof. dr. Finszter Géza szerint a jó szankciórendszer az, amely nem kizárólag a szabadságelvonó intézkedéseket tartja hatékony eszköznek a közrend- és közbiztonság fenntartására, hanem ehhez mindig hozzáveszi azt a segítő-támogató intézményrendszert, amely az állam kötelessége. Ha ez kellő arányban érvényesül, akkor az egy hatékony védelem.

A polgárőrség és a rendőrség kapcsolata

A polgárőrség és a rendőrség kapcsolatáról szólva az országos rendészeti főkapitányhelyettes elmondta, országosan 2143 polgárőr egyesülettel van a rendőrségnek együttműködési megállapodása. Éppen ezért – az adatokat ismerve – kevésnek találja a polgárőrök „hivatalos” bejelentkezését a Tevékenység-irányítási Központok felé, pedig csak ebben az esetben lehet őket konkrét feladatokra küldeni. Mint mondta, egymás tevékenységének segítése érdekében tisztábban kellene látni, pontosan hol és mennyi polgárőr van szolgálatban, mert sok esetben a polgárőrök, éppen azért, mert az adott településen laknak, előbb érnek oda egy-egy helyszínre, mint a rendőrség.

Az OPSZ elnöke úgy látja, a rendőrség és a polgárőrség kapcsolata rendezett, viszont mindkét fél tisztában van a hiányosságokkal, apróbb problémákkal, amelyeket minél előbb tisztázni és rendezni kell.

Süli János kiemelte, hogy az összehangolt munka a jövőben az eddigieknél is fontosabb lesz Tolna vármegyében, hiszen az új paksi atomerőmű építésének megkezdésével tízezer munkavállaló is érkezhet más országokból, ez a tény pedig minden hatóság részéről nagy figyelmet igényel.

A polgárőrség jelene és jövője

A polgárőrség jövőjéről szólva Finszter Géza professzor elmondta, két merőben ellentétes megközelítés – a hatóságé és a társadalmi közösségé – közötti együttműködés csak akkor lehet harmonikus, ha a felek ismerik egymás lehetőségeit, hiszen a polgárőrség a lakosság lelkét jelenti.

A körzet országgyűlési képviselője unikálisnak nevezte a polgárőrség társadalmilag elfogadott szerveződését. Szerinte a polgárőrség a folytonosságot jelenti a jövőben is, hiszen a polgárőröket nem vezénylik úgy, mint a rendőröket, a polgárőrök mindig otthon, helyben vannak és maradnak.

Kuczik János úgy véli, ha az önkéntesség mint erkölcsi érték megmarad, és a polgárőrök továbbra is a közért dolgoznak, segítik a rendőrség munkáját, akkor van jövője a szervezetnek.

Túrós András zárszavában hangsúlyozta, hogy a polgárőrség az ország stabilitásának egyik legfontosabb civil záloga. „Az alkotmányosan működő magyar rendőrségnek egyetlen megbízható támasza segítője van, az pedig a polgárőrség” – mondta az OPSZ elnöke, aki szerint, egyre fontosabb a minőségi szolgálatellátás, ezért is fektet nagy hangsúlyt a szövetség a polgárőrök oktatására.

„A szervezet hosszútávon berendezkedett az országban, a polgárőrség nélkül egyszerűen nincs közbiztonság. Ez egy olyan civil szervezet, amelyre mindenki büszke lehet, hiszen ilyen, mint a magyar polgárőrség, amelyet külön törvény szabályoz, amelyet a kormányzat és az önkormányzatok is támogatnak, amely egységesen irányított, sehol nincs a világban.”

Forrás: opsz.hu