A magyar thermophülai csata (videó)

• Hagyományőrzők
• 2025. augusztus 19.
• 3
• 0

Július eleje minden évben Szondi Györgyről és 146 bátor vitézéről szól a Nógrád vármegyei Drégelypalánkon.

1552. július 6 és 9 között Ali budai pasa 12 ezer katonájával zárta körbe Drégely várát

A védők maroknyi csapata négy napig tartotta az erősséget, és Ali többszöri felszólítására sem volt hajlandó feladni azt. Végül mindannyian a falak között lelték halálukat, kivéve a kapitány két apródját. A hősök emlékére Drégelypalánkon több mint húsz éve rendeznek várjátékokat az ostrom évfordulóján, amelyre idén is több ezren voltak kíváncsiak. 

A végvári élet békésebb pillanatait villantják fel hagyományőrzők Drégely várának romjai alatt. Az 1200–as évek végén emelt erősség sokáig volt különböző főurak tulajdona, hadászati jelentősége azonban a török hódítás után, az 1500-as évek közepén nőtt meg. A várat  1552-ben vette be Ali budai pasa, aki július elején 12 ezer katonával vonult fel a 150 fős véderővel rendelkező vár alá.

„Ez a magyar Thermophüle napja. Itt nem 300-an védték a szorost és a várat, hanem 150-en védték. 150-en védték, 150 vitéze Szondy Györgynek a várkapitánynak, a 12 ezres Ali pasa seregével szemben. És nem adták meg magukat, hanem életüket és vérüket adták a magyarságért, azért, hogy a magyarság megmaradhasson a jövőben is.” – mondta el Vejkey Imre frakcióvezető-helyettes.

„Nógrád ugyan az ország egyik legkisebb területű vármegyéje, épített örökségében mégis több, ma már turisztikai jelentőségű várat őriz.” – tette hozzá a frakcióvezető-helyettes.

„Számunkra nógrádi emberek, palóc emberek számára mindig is fontos volt  a hazaszeretet, mindig is fontos volt a keresztény hitünk, és ez a vár is jelképezi ezt a hazaszeretetet, a szülőföldhöz való ragaszkodást, a védelmét a szabadságunknak, a védelmét a nemzetünknek, és ilyenkor, amikor megemlékezünk Szondy Györgyről és 146 vitézéről, akkor ezt megélhetjük évről évre.” – mondta el Skuczi Nándor a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke.

Drégely várának romjait a rendszerváltás után, 1991-ben vette kezelésbe a helyi önkormányzat, és a vár megmentésére létre hozott alapítvány. Azóta több falat megerősítettek és visszaépítettek, de a helyiek szerint további beavatkozásokra van szükség a vár állagának megőrzéséhez.

Rigó Dávid Drégelypalánk polgármestere elmondta: „Értjük, és elfogadjuk a jelen helyzetben, hogy most nem a legfontosabb a középkori várak és műemlékek megóvása, de apró munkálatokat, ami a közösség érdekében elkészül, ami a vár megóvásának érdekében elkészül, azokat meg tudjuk csinálni. Ha mást nem, kitakarítani, rendet rakni, a leomló kavicsokat, köveket összeszedni, figyelmeztetni a túrázókat erre-arra. Nyilván egy nagyobb összegre lenne szükség ahhoz, hogy az állagmegóvásról is szó legyen, mindenképp egy régészeti feltárás kell, hogy megelőzzön bármiféle munkálatot, de mind az alapítvány, mind pedig az önkormányzat elkötelezett arra, hogy ezt a méltó emléket állítsa, méltó emléket ápolja, és megtartsa az utókor számára is.„

Drégelypalánkon már megvannak a kész tervek a vár további rekonstrukciójára is. Az önkormányzat és a várat kezelő alapítvány azt reméli, a jövőben visszaépülhetnek további falak is, és tető kerülhet a vár fölé, hiszen az még romos állapotában is évente több ezer embert vonz a Börzsöny csúcsai közé.